Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egészségünkre
Pera76 2013. január 21. 12:52
Jó bor a szív. Virágsarj, aroma, gyümölcsköd,
bukéjában termő mezopotámiád,
és szópoharad ha lágy szívemmel megtöltöd,
kettőnkre koccantasz selyem-harmóniát.
Kóstolgass peremig, reszkető kristályfalig,
- előtted poharam átlátszón tenyérlett -
mindaddig, míg mozaik-álmokká válhatik
a dús mámor, s én is kortyolom: enyémet.
Mert egyszer széttörhetik az üvegjóhatár,
s mi látszatot adott, felfedi önmagát,
s ha bírja még lépésekkel: másik sorba áll,
-bár a megtartásokhoz ott is kell a gát...
Összemosódtunk. És becsapódtunk. Néha ki.
Valami vak célja volt a mindenségnek
ezzel, hogy maradhassunk egymásnak két baki.
(A csoda egésze kiloccsant egy részlet...)
Megízleltelek. Egymást kínálta két gyerek,
- a tiltott gyümölcs is áldottabb, ha átkos -
lettél mámorba fullva habzóbban élveteg,
lettem nézések közt gyöngyözve magányos.
És észrevétlen felnőttek rajtunk a percek,
emlékek helyett a torz szél, mi megcibál,
falevelekként hullnak morzsára a merszek,
de honnan kiöntöttek: mindig lesz hiány...
Pera762013. január 22. 10:01
Mit mondjak, ki ismer, ki tud: jól ért engem. :)
Köszönlek Titeket!
csillogo2013. január 22. 07:12
Össze...néha ki,,,!
Az élet csupa kötelesség Erikám,de a szeretetünk soha ne múljon el... minden létező iránt!:)
Ölellek!
Törölt tag2013. január 21. 20:58
Törölt hozzászólás.
Molnar-Jolan2013. január 21. 20:22
Hú, de izgalmas! :)
Era, neked világverő fantáziád van.
Törölt tag2013. január 21. 20:18
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2013. január 21. 20:05
Törölt hozzászólás.
BakosErika2013. január 21. 16:12
Nagyon tetszett, Erikám!
Törölt tag2013. január 21. 14:49
Törölt hozzászólás.
skary2013. január 21. 13:08
lössssz :)