[dobog a valóság]

Pera76•  2018. január 18. 16:49

dobog a valóság, kihagy, embernyi teher.
védtelen vagy, szavakkal túlgyógyszerel,
aztán elvonóra küld, élethelyzet.

az ég a földdel esténként összeerjed,
mellkasodon a csend végiggyalogol,
arcod fehér vásznáról lekopik a mosoly.

a káprázat feszítő homályán át
mindig előre benyújtják a számlát,
s hiába az áramlat: vesztes valahány,
nyitott tenyeredben kinyílik a magány.

mellkasba, arcra a hajnal még visszatér,
de elégedetté egyik sem szépít.
hová a sors hordta homokos szemcséit,
megváltoztathatatlanul háttal áll a fény.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762018. február 12. 13:01

@gosivali: @csillogo: Köszönömségek!

gosivali2018. február 11. 19:43

"az ég a földdel esténként összeerjed" ...

csillogo2018. január 21. 19:26

Ancsát idézhetném...
Remeklés - tudod, van olyan, hogy nem tud kibuggyanni a szó!

Pera762018. január 19. 21:26

@Bugatti350: Hát lehet az is, akárkinknek. :)
@Rozella: Áh. Vagy a frász tudja.
@kapocsi.ancsa: Tudom, hogy érted. Viszontölcsik.
@Mikijozsa: Köszi. .)
@Molnar-Jolan: @Pflugerfefi: @R3ventlov: @BakosErika: Köszönömök. Sóhajok. Másé. Enyém. Mindünké akár.

Bugatti3502018. január 19. 14:48

Egy szóval, tükörszonett! :) Gratulálok!

Rozella2018. január 19. 10:41

/ás tükör
ha háttal állsz is látod
valóságod közös
sorssá válsz
mint a magányod

kapocsi.ancsa2018. január 19. 06:59

van benne valami mély feladás
Korona az utolsó sor.

Puszik

Mikijozsa2018. január 18. 20:27

jó, pointilista, nafene még a végén tetszeni fog nekem, vagy máris? azthisszem mégis :)

Molnar-Jolan2018. január 18. 20:24

Remek.

Pflugerfefi2018. január 18. 19:57

Nagyszerű!

R3ventlov2018. január 18. 18:46

Szép egyedi gondolatok, szívesen olvastam!

BakosErika2018. január 18. 18:04

dobog a valóság, kihagy, embernyi teher.
védtelen vagy, szavakkal túlgyógyszerel,
aztán elvonóra küld, élethelyzet...

Erikám, erős jó vers.