Iulian Boldea: A költő

Pera76•  2013. július 29. 18:07

önmagának foglya
fájdalomrab
sorskötözött
egy szóba zárja
a pillanat titkát
majd fel-le citerázik
a csigolyákon
felrobban a vérerek aknáin
csak a dolgát teszi
puha álmokat rothaszt

(Saj. ford.)

Poetul

captiv al propriei singurătăţi
prizonier al propriei dureri
al propriului destin
el aşterne în cuvânt
enigma clipei de acum
care se scurge încet-încet
în clepsidrele tainice
ale vertebrelor sale nevăzute
în arterele sale în care increatul
îşi face lucrarea
în care visul
putrezeşte tandru

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

gyermek2013. július 30. 18:11

Nem tudom melyik poezie volt az. De lehet megizmosodom érettségi előtti gyomorlyukkadásaimon, s elkezdtek román verseket fordítani :) (anyuék hogy örülnének,hogy a gyermek hogy megszerette a limbá si literáturá romünöt :D)

Pera762013. július 30. 12:37

Eminescu olyan petőfis, valamennyire...
Én is szeretem olvasgatni Gabi, és nyugi, mindent én sem értek meg, kell szótár is. :)
És most újrafordítanád azt a verset?
Köszönöm a tetszésed... Mindenhol nem tudtam annyira ragaszkodni az eredeti kifejezésekhez, meg egyebekhez, de hát ez van.
Marikám, tudom, hogy románt nem, de engemet igenért kistesim. :)
Zsuzsa, éppen a végén ''alakítottam'' kicsit másképpen, nekem ez jött át...
Köszönlek!

10082013. július 30. 08:28

csak a dolgát teszi
puha álmokat rothaszt

ez lenne?
de jó!

csillogo2013. július 29. 21:14

Erikám rendesen belédöböcskölted a tudást egy jó fordítmányba! :)
Tudod kistesi nem ért románt!
...csak téged!

gyermek2013. július 29. 19:52

én most a vakancába Eminescut olvasok :D románul. és nem is pokol annyira, illetve értem valamennyire és meg is lep, meg az is, hogy egész jó amit megértek.
eccer nyócadikban leforditottam egy macedonski verset :D aztán eltéptem (és nem hazaszeretetből! :D )
Nagyon tetszenek a fordítások! :)

Odin2013. július 29. 18:39

Puszim :)

Pera762013. július 29. 18:32

Ühümök.
Pontosan visszaadni az eredetit bizonyára képtelenség is. Más nép, nyelv, gondolkodás-, kifejezésmód, de mivel ''velük'' élünk kényszer-kölcsönhatásban valamennyire beláthatunk a lélek bugyraiba.
És persze önmagunk, saját szókincsünk, tudásunk egy részét is kikerülhetetlenül belédöböcsköljük a versbe...
Amúgy ezen szerzőt, mint embert nem nagyon értékelem fel - megvannak a kisebbségi okaim, miket itt nem firtatgat(hat)ok, de a versei megfogtak...

Holdontul2013. július 29. 18:24

Nagyon telitalálat. Itt látszik, hogy a fordítás nagymérvű kötöttség, és költői szabadság egyben.