Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
(Ki)tagadásokról
Pera76 2012. január 20. 11:38
Kilebbentél szélajtók résein,
küszöbnyi félsz és part sem tarthat itt.Tűnődések lecsukott végein a nem-értem-miértből elszakít a szemhéjrebbenések felgyűlt ólma.Már nem tudom, hogy mi is lyukasabb,és azt sem, vajon meddig ért a volna...Borostyánrégiek mind a szavak. A bizonytalan hirtelenje sápad,már rendbe hozni, mi kusza nem lehet.Helyeinkre miért is vetünk hátat?Bent rakunk falakat, s kintről is befed. A nélküled tömegje vállam nyomja,belém tapad, de tudom hogy kacat,a szétszaggatott különnek a foglya; nem pótolható az, mi elmarad, hiába öltöm fel a színeket:pirosat, rózsát, ha a csend fehér.A meggörbült magányra ívekethajlít a nincsen, s vele összeér...Pera762012. január 20. 16:53
Köszönöm, köszönöm!
Itt inkább a ritmusra és a rímekre figyeltem, a mondanivaló meg...nos másfél hónapnyi csend után jött fel, de évek kellettek, hogy összeálljon újra dallá...
kapocsi.ancsa2012. január 20. 16:40
''küszöbnyi félsz
Borostyánrégi
A nélküled tömegje vállam nyomja...''
Nem kell magyaráznom mért szeretem annyira amiket írsz, de nem is lennék képes jól megfogalmazi azokat a képeket amiket alkotsz.
Szeretettel: Annamari