kifordultam

Pera76•  2023. április 11. 20:10

[a homokvárhoz]

a homokvárhoz kell lapát s a víz,

s úgy istenigazából a homok se árt - 

ha van. s jöhet egy lány, talán alíz.

a napra fogjuk rá: legyen júni, s medárd,


mert ez nem éppen a téli szánkóverseny.

aztán a lány ha  néha kézimunkált

akár medárdon, akár ezen a versen,

s az eredmény ilyen esztétikumált:


a medárdi júni szép napon

még összejöhet egy homokhalom...


homok a lét és fenn a hold egy bója. 

de mi a görcs a mozgatórúgója?

van-e, ki a célnál hazavár?

egyszer mindent elhord úgyis a dagály.

Pera76•  2023. április 11. 18:56

[akár a sálat]

akár a sálat: elhagytam őt is.

az ember észrevenni lusta, lomha,

hogy minek a hiánya nő halomba.

mellkasában hézagokat őriz,


a verseiben szívritmuszavar -

se éjszaka, se napfelkeltekor

ha nincs:  sosem találni rá sehol.

a tűnt idő egy csillagravatal,


s tisztában van vele, hogy körbezárja

a búskomorság könnyű hűs ruhája...


a vég előtt egy kissé elgyötörten

az úgy esett, hogy összejöttem 

elvesztett önmagammal, aki megfedett:

 "az élet győz mindenek felett."


(Az idézet: Polster Ildikó Mária "hitvallása")

Pera76•  2023. február 9. 10:28

rende(ze)tlen haikuk

amikor megszeretünk valakit,

az örökidő - éppen annyi,

amíg kiszeretünk belőle.


ha a születés nehézség,

fájdalom, könny:

a halál is születés.


a csend a kötődés 

és elsimulás 

közötti üresség.


az élet vendégei vagyunk.

ha jól viselkedünk,

szeretettel visszavárnak.


itt alkonyodik, ott épp 

a hajnal szirmai bomlanak, 

 - vagy fordítva.


mondj köszönetet 

a levegőért, ha még van 

időd egy szuszra. 


amint megszületünk,

gyökeret ver bennünk 

a halál is.


a születés egy mag, 

az élet átalakulás,

a halál egy virág.


Pera76•  2023. január 28. 13:46

lét, élet

az emberi lét

kezdet és vég között csak

egyetlen könnycsepp.


az emberi lét

értelmét keressük - az

csak egy hópihe.


annyik vagyunk, mint

harmatos fűszálon egy

puha napsugár.


az élet lábnyom

alatt fűszál: lehajlik

- újra egyenes.


mint a falevél

kizöldül a lélek, és

azután lehull.


Pera76•  2023. január 27. 10:29

[felnevelni]

felnevelni a körülmények káoszát, 

árnyékokba tömöríteni a csöndet,

kapaszkodni abba, ki úgyis elbocsát -

egy szinten túl mindegy és könnyebb.


szennyé dagasztjuk jó szavak kovászát,

a hiányt diplomákkal takargatjuk, 

és mindig csakis mi vagyunk az árvább.

be nem vallott álmainkon számtalan lyuk,


de ez a sors, és ezért mindenki hibás,

azt már nem, hogy önmagunkba nézzünk -

beburkolt tükrökről nem pattog a máz,

s  nehogy még igazi lelkünk megigézzük...


mi anomália, az minden:  por s az ég.

ami fontos, jól nézd meg, ember - semmiség.


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom