kicsisara blogja

Tény, hogy létező érzés, de ezt a blogot E.L. ihlette.. " :(  " És Lonely _Wolf - től az idézet..  :) 


Ma reggel újból elolvastam.. eszembe jutott egy haver, aki mindig azt mondta nekem, hogy vigyázz arra, mikor, mit és kinek osztod meg a véleményed, magánéleted apró részeit.. vagy netalántán a tested.. 
Mondom neki, hogy most miért mondod ezt nekem.. ugye itt az agyam már elkezdte a melót. Már beleitta magát a gondolat, hogy bár tisztába vagy azzal, hogy milyen vagy, de azért mégis mivan ha... és ekkor elindult a lavina. Ahogy mondanám elindult a gépezet, a fogaskerék beindult.


Amikor a naiv és a tapasztalt összetalálkozik vajon mi is az ami kisülhet belőle.. valami jó vagy valami ami szörnyű? 
Az én esetem: 
Naiv vagyok, mert hiszek abban, hogy valahol mindenki önmagát adja, a belső felfogást, az igazi álarcot ledobni nem lehet, valahol valamikor úgyis elő bukkan az igazi én. Átlátni, belelátni egy írás mögé, néha nehéz, de megláthatom magát az embert. Kinek a lelke megfog, megérinti a bennem lévő dívát, akitől érzőlény lehetek.. attól függetlenül, hogy valójában az vagyok, de add egy pluszt.. de szeretem a romantikát.. arra vágyom, gyertya fényes vacsi, séta a parton, kéz a kézben lenni.. én tartalak téged Te tartasz engem.. erősítsük egymást és egy kicsivel többet adunk mint másnak. Többet jelentesz mint egy átlag ember.. ugye milyen lelket simogató érzés mindez..
És a másik a Tapasztalt, aki abból indul ki, hogy egyszer minden véget ér, látja a hibát, megosztja kételyeit, szorongásait.. olyan erősnek tartja magát s lám, milyen gyenge.. hiszen neki is kellenek azok az érzések.. de a tudat, hogy egyszer minden véget ér..felemészti, keserűvé teszi. Kételkedik magában a kérdésben.. visszakérdez, kérdésre kérdéssel válaszol. Bonyolít mindent ahelyett, hogy megélné.. mert az érzést megélni Kell, átélni Kell..  :) 
És mikor a naiv és a tapasztalt összetalálkozik abból mi is lesz..
Naiv:
Elkezdődik valami, tetszel nekem, hiszen te több mindent láttál, többet éreztél, mondd milyen érzés félni? Rettegni és látni a véget mielőtt elkezdődik maga az érzés ami már ott van csak nem bontakozhat ki.. mert meggátolod önmagad s ezzel megfosztod az örömöt a másiktól is. Gondoltál Te erre? Tudod milyen ez? Engedd, hogy szeresselek. engedd, hogy öleljelek. Kérlek. 
Tapasztalt: 
Nem jobb úgy véget vetni valaminek addig amíg nem fáj.. amíg nincs sérelem..addig minden szép és jó.. tudom kell az érintés, kell a romantika, kell minden amit én adhatok neked.. de nem biztos, hogy nekem Te ezt megadhatod.. hiszen attól, hogy azt teszem ami neked jó az lehet, hogy nekem nem fekszik.. megdughatlak..kényeztethetném tested, lelked egyaránt.. de csak ideig óráig.. 
Naiv: 
És ebben mi is a rossz? Hiszen ha nem éreznél nem lennél itt, nem fognád a kezem, nem ölelnél védelmezőn. Hiszem, érzem, hogy nekünk ez menne.. tarts kérlek, engedd, hogy higgyek benned, a szerelem erejében.. ne nézz így kérlek, ne ne add fel.. éljük meg percet, napokat, heteket, hónapokat, éveket.. hiszen nekem is kell a tapasztalat.. légy az enyém addig tart amíg.. a lényeg, hogy együtt lehettünk..hogy  tanítasz, hogy szeretsz amíg akarod, amíg akarjuk..
Tapasztalat nem hallgat a naivra, holott fordítva már megtörtént, lemond arról ami jó, "hiszen ami jó az nem lehet rossz" vagy mégis? Persze nem.. 
Na de az üldözési mánia itt elindul.. a naiv, elkezdi mindenkiben őt keresni, mindenkiben őt látja.. már már fél ettől, retteg, hogy felbukkan, s mivan ha már nincs remény.. ha kiveszett belőle az ami éltette.. mert ő tudta, hogy ő az igazi számára, hiszen az aki szeret, félt, elenged mert nem akar fájdalmat okozni, az valójában ugyan olyan mély szerelmet érez mint ő.. ez lehet az igazi szeretet, szerelem.. de miért olyan nehéz, megélni mindezt.. 
Mikor mindenkiben őt látja,  keresi, kutatja.. megkérdezi magától, tulajdonképpen én kivel is beszélek, mennyi van belőled, mennyi néven futsz... mi van akkor, ha több személlyel beszélek látszatra de egy és ugyanaz a személy mind.. mert tesztel, mert hülyíteni oly csodálatos érzés neki, hogy a név nem számít, mert a lényeg az aki írja.. mennyi neved van, mennyi személyiség mögé bújsz és vallasz nekem szerelmet, ígérsz nekem barátságot, mennyi darabból állsz össze bennem, és én mennyi darabból állok meg benned.. mondd játszani így érdemes.. így fekszik neked.. és a kétely ott lobog bennük.. mindkettőben.. a teszten mindenki átmegy.. a kialakult üldözési mánia mindenkiben benne van, a tapasztalat keresi újabb áldozatát.. 
A naiv keresi tapasztalt párját.. de ez a kör nem zárul be addig amíg ezek ketten hadban állnak, a háború addig tart amíg élnek, éreznek.
Mert egymásra találni mindaddig nem fognak, míg az egyik nem enged, ameddig a másik nem lép ki az árny világból.. s vezeti a naivat kézen  fogva azon a holdfényes éjszakán.. ahol a szerelem a lényeg az aki írja, meséli a szerelmet s nem a név kötelez.. 

Ürességet érzek, ami vicc mert tele van az érzelmi zsákom rendesen! A tehetetlenség nagy úr.. mérgembe kiszórtam a ruhákat a szekrényből. Persze csak képletesen.. :) 

Kint lassan felmelegszik az idő. 

Nem hiszed el?


Nézz ki az ablakon.
Ablak.
Kinyitottam, beáradt rajta a friss levegő. 
Kivitte a frissen főzött kávé illatát.
Kávé.
Olyan mintha soha nem lenne elég, 
Ma nem volt olyan erős ébresztős ereje.
Nehéz felébredni.
Kikelni az ágyból, 
Kiszállni az életre.
Nagy levegőt venni  
Kiereszteni a hangom.
Hogy ez nem én vagyok.
Kényszer pihenőt kell tartani,
Feltöltődni.

Jó reggelt Föld lakok! 


Olyan korán jött az éj,

Rossz száj ízt adott.
De szerencsém volt, mert mély álmot hozott,
Nem álmodtam.
Gondolataim tova tűntek. 
De jó volt ez a csend.
Majd alvás után megérkezett az ébredés.
S vele együtt a valóság.
Új nap, új érzés,
Talán ma minden más lesz, 
Minden szebb.
S talán boldogabb.
Vagy nem, majd kiderül.
Ne feledjétek Isten szeme mindent lát, 
Jók ne legyetek csak rosszak
Huncutságban gazdag napot kívánok! 

Üres lettem,

nincs más bennem csak az üresség.