Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A fekete váza II.
Pera76• 2013. május 23. 10:55
A nő eddig egyszerűen élt, öltözködött és vigyázott a pénzre, de ezután megváltozott. Kezéből kezdett kifolyni a pénz, egyre gyakrabban megfordult különböző üzletekben, mániákus ruhavásárlóként tömte tele a szekrényeket szebbnél szebb ruhákkal, bizsukkal, olcsóbb parfümöcskékkel, s kis női rafinériákkal.
Sok időt vesztegetett el a fürdőben. Mágikusan vonzotta a szemét a váza, oda-odapillantott a tükörből. Kezdte észrevenni, hogy arcvonásai rózsásabb árnyalatot kaptak, kék szemében huncutzöld cirmosok nyíltak, alakja megnyúlt. És biztos így volt, nemcsak képzelte.
Szépült a nő. A váza ezalatt picit sötétebb tónust kapott, mélyebbet, várakozó-feketébbet – mert lehetséges a fekete szín erejét is fokozni, hiába bizonygatják a tudósok, hogy a fekete nem szín, nincsenek árnyalatai - a szalmavirág pedig üdébb látszatott keltett benne.
A férfi észre sem vette az átalakulásokat. Alapjáraton a jó ember kategóriába tartozott. Reggeltől kora estébe nyúlóan végezte hivatalos ügyeit, munkahelyén becsülték, értékelték a pontossága, felelősségteljes viselkedése miatt. Egyszóval számítani lehetett rá. Amikor hazaért, nyugtázta az otthon csendjét, a ház tisztaszagú rendjét, a kényelmes kiszolgálást a nő részéről. Nem engedte Kleiát munkába, nem kényszerítette, de nap, mint nap hangoztatta:
- Keresek én annyit, hogy eltartsalak! Hová gondolsz!
A finom utalásokat, hogy esetleg a másik haszontalannak érezheti magát, és nem feltétlenül arra vágyhat, hogy az otthont rendbe téve unatkozzon estig, ezzel a határozott mondattal mindig félresöpörte. Lassan valami köztük fogyni kezdett, és valami máshol erőre kapott.
Kleia a fürdőszobában sokszor megfordult, szinte mágikusan vonzotta a váza a szemét, oda-odapillantott a tükörből, megfelelni vágyott neki… A váza meg feketült.
Ha jól megfigyeljük: sokféle akarat van, de ezekből azok mind repkény-akaratok, melyek elfojtják a társat, vagy a tartóoszlopot, mire ráburjánoznak… Az is lonc, mi énünk kerítéseire rátelepszik, s aztán csak a zölden tündöklő repkény leveleit láthatják az arra tévedők. Hogy esetleg alatta voltak szépen egymás mellé rakott lécek is, nem fontos. Az az akarat, mely erős, de a döntési jogot hagy és általa, mellette értékesebbnek, többnek érezhetjük magunkat: az a fekete csoda.
Kleia költekezett és várakozva figyelt.
Molnar-Jolan2013. június 10. 10:46
Így tetszik nekem ez a rész is!
Látom, a sallangokat elhagytad, a lényegre koncentráltál, jót tett neki.
A kerti lonc a kerítésen így értelmet kapott.
''Lassan valami köztük fogyni kezdett, és valami máshol erőre kapott.'' Itt nem szedném dőltbe, mert amúgy is érthető, minek kiemelni.
Egyszóval, kerekebb lett az egész.
Torpilla31812013. június 10. 10:45
hatásos..nagyon hatásos..
a váza pedig mélyebb fekete lett..és vonz..és hat..
tetszik Pera..naggyon..
van kedvencem is:
''Ha jól megfigyeljük: sokféle akarat van, de ezekből azok mind repkény-akaratok, melyek elfojtják a társat, vagy a tartóoszlopot, mire ráburjánoznak… Az is lonc, mi énünk kerítéseire rátelepszik, s aztán csak a zölden tündöklő repkény leveleit láthatják az arra tévedők. Hogy esetleg alatta voltak szépen egymás mellé rakott lécek is, nem fontos. Az az akarat, mely erős, de a döntési jogot hagy és általa, mellette értékesebbnek, többnek érezhetjük magunkat: az a fekete csoda.''
Torpilla31812013. június 10. 10:44
hm...
Pera762013. május 27. 09:16
Indának nyissz lett akkor.
Jolika, talán azért nem volt jó a nőnek, mert eleve valami mást szeretett volna, amit hiába próbált a külvilág, az élők felé kifejezni, csak a tárgy vette észre az óhaját... Vannak élethelyzetek, amibe csak belecsöppen az ember, s mert akkor nem tehet mást, valamiért, amit vagy tud vagy nem, egy idő után passzív résztvevő válik, elértéktelenedve érzi magát, ill. hagyja, hadd sodorja az ár. Látszólag megnyugszik, a felszínen, de a mélyben háborog a valós személyiség, mert érzi, tudatosul benne hogy egyébre hivatott, mást szeretne. Vannak párkapcsolatok,amelyben egyik fél dominánsabb, s idővel elfojtja a másikat. Az egymásra figyelés, a másik óhajának, céljainak, vágyainak ''tudása'' a boldog kapcsolat fennmaradhatóságát, sikerét biztosítja. Az elfojtás beteggé teszi a másikat, ha hagyja magát, vagy kilép a kötelékből, ha merész, vagy megbeszélik és tesznek mindketten a közösért...
Molnar-Jolan2013. május 26. 08:22
meg a végül is után...na ma reggel se ''vok'' valami diszponált...
Molnar-Jolan2013. május 26. 08:21
...egy vesszővel kevesebb kellett volna bele gondolkozok után. :)
Molnar-Jolan2013. május 26. 08:20
Ahogy gondolkozok, ezen a nőn, végül is, oda jutok, hogy ennek semmi se volt jó. A férje nem engedte dolgozni, otthon unatkozott a naccsasszony, és kikezdett a vázával, vagy az ővele, tök ziher.
Aztán meg a váza kezdte nyomasztani, a saját megfelelési kényszere is zavarta drága főhősnőnket.
Hát szegény urának se lehetett könnyű...
Apám erre azt mondta volna: a kutya is jómódjában veszik meg... bocs...:)
Holdontul2013. május 26. 08:08
Akkor szerintem ott elég vagy a repkény, vagy az inda, a kettő együtt már túlmagyarázásnak hathat.
Molnar-Jolan2013. május 26. 07:56
Perám...:)
Maradjon, Bár én erre az esetre konkretizáltam volna:
A férje azt hitte ért a nőkhöz, ez bizonyára így is volt. Az ő szemszögéből. stb.
Pera762013. május 25. 21:54
Az E. Manci ejsze marad, mert a nő szótlanságának, a párbeszédek leszűkítésének egyik okozata ez, a férfi izéjén kurtítok egyet. Csak tálaljam ki, hogy. :)
Molnar-Jolan2013. május 24. 18:30
Holnapra:
A férfi munkáját elég lenne pár mondatban vázolni, csak annyit hogy nem engedte a nőt dolgozni, mert ez a lényeg.
''A férfiak legtöbbje azt hiszi, ért a nőkhöz. Ez bizonyára így is van. Az ő szemszögükből. Főleg, ha alig veszik figyelmükbe a másik véleményét, igényét, óhaját...'' ezt a részt kivenném, olyan emancipációs ízű... :)
Pera762013. május 24. 18:26
A sattogósat olvasgattam, ám vakargattam is a fejem tetejit olykor. :)
Okés, javítgattam már, s még szeretnék. De mára ejsze bevégeztem itt.
Köszönettel Nektek!
Molnar-Jolan2013. május 24. 18:24
Holdontúl, pont erre gondoltam!
:)
Holdontul2013. május 24. 18:22
Igen, igaza van, ha kidolgozott, elvarrott a vége, akkor érdekes a kibontás, ha csattanós, akkor inkább feszesebb ritmusú szöveg:)
Így jártam a mesecsírámmal, most sallangmentesítem:)
Pera762013. május 24. 18:10
Éppen most említett Jolika is ilyensmit, tehát kell a kívülálló szem. :)
Holdontul2013. május 24. 18:08
Ok, köszi:)
A második bekezdésben szerintem a tulajdonság és a szokás kicsit zavaros. Szerintem elég lenne így:
De mióta a váza a fürdőszobába került, szinte mágikusan vonzotta a szemét, oda-odapillantott a tükörből, s egy új szokása lett. Talán a megfelelési kényszer, talán más volt, ami nem hagyta nyugton.
Itt pedig egyszerűsítenék: ...neki tűnt ilyennek és nem is jelezte ezt a világ felé
Talán így:
neki tűnt ilyennek és nem is szólt róla másnak.
És:
A párja eleinte csupán bosszankodott a felvett fura, idegen szokásokon, a nő - mondhatni - rejtélyes átalakulásán, azután lassacskán vitába fajult a dolog.
A jelzőkön gondolkodtam még, mint pl ebben az utolsóban a felvett fura idegen már sok, elég lenne egy találó. Lentebb a férfi jellemzésénél is szintúgy.
Persze könnyű kívülről belenézni, és én is hajlamos vagyok a cifrításra:)
Pera762013. május 24. 17:15
Ok. Háhogyne. Érdekelsz. :)
Holdontul2013. május 24. 17:13
De ugye nem a fekete ötven árnyalata lesz belőle?:)
Az Ági által idézett mondatban van egy szóismétlés(én az enyémben csak kétszázötvenharmadikra szoktam észrevenni, ha:), esetleg így lehetne változtatni rajta:
''A váza ezalatt picit sötétebb tónust kapott, mélyebbet, várakozó-feketébbet – mert lehetséges a fekete szín erejét is fokozni, hiába bizonygatják a tudósok, hogy a fekete nem szín, nincsenek árnyalatai ''
Még van pár ilyen belekotyogósom, mert érdekes a felütés, ha érdekel:)
Pera762013. május 24. 09:47
Remélem, Gyöngyi...
Itt Ági adott - öntudatlanul - egy ötletet nekem. :)
Marikám: :)
kovacsagi2013. május 23. 20:16
Nagypuszi ezért: ''A váza ezalatt picit sötétebb tónust kapott, egyre kifinomultabb, várakozó-feketébb árnyalatot kapott – mert lehetséges a fekete szín erejét is fokozni, hiába bizonygatják a tudósok, hogy a fekete nem szín, nincsenek árnyalatai ''
:)))
Várom a folytatást!
csillogo2013. május 23. 19:30
...
nem lehet félresöpörni, mert a beletörődött tekintet és az elfojtás Kleia ''halálát'' jelentheti majd - remélem a folytatásból ki fog derülni!
Kíváncsi lettem az már biztos!:)
Tesi:MMM!
Steel2013. május 23. 14:09
Ugye hozod a folytatást?
Pera762013. május 23. 14:01
Az elsőt javítottam.
Kert=kerítés? Ühüm. De javítom is. A könnyebb érthetőség kedvéért. Még javasolhatsz, ha bármit gondolsz...
Molnar-Jolan2013. május 23. 13:57
Perám, pár apróság zavart:
''Az ők szemszögükből. '' - az ő szemszögükből.
''s fel sem tűnnek senkinek az alatta elkorhadó kert valaha szépen egymáshoz rakott lécei…'' itt nem kerítést akartál írni? Kertlécek...ezt ti így használjátok?
Pera762013. május 23. 13:53
Jolikám, a poént illik-e lelőni? :)
Meglátjuk, meglátjuk.
Pera762013. május 23. 13:53
Nem baj, figyellek. Tudom, te otthonosabb vagy ezen a téren.
Lehet, még egy rész és annyi. Tegyek be több beszélyt akkor?
:)
Molnar-Jolan2013. május 23. 13:51
Nahát, most már egyre kíváncsibb vagyok a végére.
Tán beleszeret az a huncut fekete váza, vagy ő belé? ;)
Törölt tag2013. május 23. 13:43
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2013. május 23. 13:42
Törölt hozzászólás.