Cseppnyi óriások - A kezdetek kezdete

Véleményed engem lesújt,

Hogy az élet hullámvasút,

Én ezt bizony másképp látom,

Mert az Élet jó barátom.

Mosolyával szíven talált,

Sohanapján verném csak át,

Mint magamban, hiszek benne,

Nem zavar, ha apró lepke,

S lustizik csak virágszirmon,

De rekorder, ha kell százon,

Szóval szárnyal, nem csak repül,

Rálelhetsz ott mélyen belül.

A földhözragadt sosem szárnyal,

S lepkefogó hálójával,

Évek óta űzi egyre,

Mert a lelke barna medve.

Tévutakon lustán lépve,

Kámforrá vált a jó kedve,

Nem vágyik már finom mézre,

Kishitűség csalta lépre.

Én hiszek a pillangóban,

Akkor is, ha mindig szótlan,

Mert egy érzés mindent elmond,

Ám, hogyha kell,lehet James Bond.

Sosem áll a csodát várva,

Hanem jócskán orrba vágja,

Hogyha ráront Mr. Balsors,

Mint a villám, épp olyan gyors,

Vagy talán még gyorsabb nála,

S nem kell hozzá varázspálca,

Hogy naponta csodát tegyen...

Pillangó a tenyeremen.

S minek kéne lepkeháló,

Csak szeretet, s pár kedves szó,

S ettől kezdve nem csak álom,

Akár siklunk rozsdás szánon,

Üldögélünk meggyfa ágon,

Lehet éppen ákom-bákom,

Tiszta szívből őt imádom,

Mert az Élet jó barátom.