Szellem voltam

Meghaltam, s lelkem megfordult,
megkeresni egy gyakran látogatott házat.
Áthaladtam az ajtón, és láttam, hogy barátaim
lakmároznak a zöld narancsfák

Àgai  alatt;
Kézről kézre tolták a kupát
Itták a szilvapálinkát
Énekeltek,  és nevettek,
Én mindegyiket szerettem

Hallgattam  őszinte csevegésüket:
Azt mondta az egyik: "Holnap majd
 homokon tekerünk
A tenger mentén mérföldeket 
Egy másik azt mondta: " 

Még a dagály előtt
Ha ha 

ha az ülést  még elèrjük 
Ja mondta az egyik: 

A holnap olyan lesz, mint
A ma

Sőt sokkal édesebb."

"Holnap" - kiálltották

 reményteli hangon
Ők akik kellemes útakon laktak:
"Holnap" - kiáltották egyenként,
S közben senki nem beszélt a tegnapról.
Életük teli volt áldással
 csak én én hallgattam:
"Holnap és ma" - kiáltották
És én a tegnap voltam.

Kényelmetlenül megborzongtam, de
Mégsem leheltem hideget  asztalukra
Engem teljesen elfeledtek Megrázkodtam szomorúan
Maradni, s mégis elválni 

milyen rossz 
És  elmentem ez ismerős helyről
Mint  reménytelen  szerelmemtől 
Vendég voltam ott

 Hol csak egy napig emlékeztek rám

Utániroda - fordítás