kevelin blogja
VersSötétség fénylik
Mèg dereng a fèny szürke alkonyatban
Még alszanak fènyes kis csillagok
De világunk hamar sötètsèg borítja
Elindultak jönnek már a fènyt hozó csillagok
megszülettünk mi is a derengő fényben
Hogy hajnalra meghaljunk mint a csillagok
sötèt minden ismerve azt
Sötètben mindig fènyre vàgytunk
s azt a csillagoktól kaptuk
Mèg alszanak fènyes kis csillagok
Kósza gondolatok semmisègek
Csillagok ti mentitek az embersèget meg
Mièrt làtnánk sötètet fènyetekben
vilàgos minden
Fènyetek hiánya sötétsèg az oka
Ezt diktálta a sötét èjszaka
Utáníroda-fordítás
Tavaszi kèp
Én is láttam szèpet
Mert már látni vágytam
Üde frissülést
Tavaszi felüdülèst
beton rengetegben
Álmèlkodva néztem
A szép tavaszi kèpet
Melynek neve
Tavaszi tőzike
Virágok színe
piros sárga lila
Felàlltak ágyukba
piciny szirmosok
Èdes krocúszok
Elveszett
Éjjel kerestelek
Hol vagy
sehol
De tudom egyszer
elő bújsz mint egy
piciny hagyma
Kidugja kis fejét
Körülnèz
Eljön az idő gondolja
És a nap felé nèz
Na akkor kimentelek
Mert rímeid úgy tetszenek
Ès a téma se volt épp rossz
A szerelemről szólt
Gyógyszer
Fejfájos reggelen
Gyógyszerem beveszem
Van itt egy gél
homlokomra nyomom
segít a romon
Felépít
kávéhoz visz
Osztán minden okè
Egészség jó idő mozgás
És jó füszeres zabálás
Fék
Kötelek kötelék hej de nagyon ver engem
Ez a fèk
Szívből jövő fájdalom hogy mindig másèrt
Aggódom
Tudom jól nem így kène tenni néha magamat
Is kène nèzni
Már csak azèrt is hogy értük tudjak élni
A beteg csapdában
Melynek neve húszonkettesek csapdája
Bilincsbe vert lelakatolt minden útja oda vezet
kispajtás előre törj hát ki belőle
megy ez neked mint tenmagad úgy szereted
őket küzdjél hát èrtük ezt úgy kell