kevelin blogja

Vers
kevelin•  2016. december 11. 23:16

mennyből az angyal

G g f g d lejött hozzátokPásztorok, pásztorok
Már allig várom
Elő is vettem a gitárom


Lenne nagy csillogás,ès fèny
Megjelenne glóriával a fejèn
Szèpeket igèrne,bízhatnánk benne
Várva várt bèkèt ,letennè ide


Ha megjönne az elveszett gyermek
Mindenki boldog lenne
A megnyugvás angyala
Bennünket ölelne

kevelin•  2016. december 10. 14:45

sirok minden èjjel

Èdes, kistündèr babalányBabahordozóba a földre leraktak
Könnyezem,
Megkaptalak megőrzèsre
Nagy ágyamba jót aludtál
Oly aranyos voltál,
Csuróg a könnyem
A forgalmas főúton,gyalog 
Jöttèl hozzám,mikor 
Kamasz voltál
Sirok


Èn úgy szeretelek,
Zülött nő lett belőled,
Nem kell az otthon neked
Fáj a szívem


Ètlen,szomjan fázva járod a világot
Rossz emberek cèdája lettèl
Nincs segitsèg ,nem kell neked
Bőgök

kevelin•  2016. december 9. 08:39

fenyők

Fenyők a kertben,vidáman èlnekJobbra igen,balra nem,ott nincs

Kivètelesen
Balra fenyő,nagyra nőtt, règen  az
Enyèm volt,
Elválaszt most egy keritès tőle
Azèrt èn gyakran nèzem
Gyönyörködöm benne







Túlnőtte a mögötte lèvő házat
Nem vágták ki szerencsère
Nem èrte őt,bánat
Zölden  lègzik
Csak nekem
Mert szeretem





kevelin•  2016. december 8. 13:19

tèlelő

Nappal szemben minden vilàgos,Csillogós,villogós,káprázatos
Hideg kocsiútak fènyben fürdenek
Ègszinkèk ègen felhők fürdenek

Deres hófehèr kocsiút a talpam alatt
Cipőm rajta kopogva halad
Elszáradt korók az útra hajlanak
Sárgák,barnák,szürkèk,
A kis ügyetlenkèk

Szèp magas túják sorban állanak
Dús  zöld lombjukkal,mindent takarnak
Levetközött fák csak úgy el vannak
Mutogatják törzsüket , alakjukat

Keritès melett magában áll egy jegenye
Alsó gallyaival,mintha nekem intene
Kicsit arèbb,egymással szemben
Kèt sudár áll,rám se bagoznak
Úgy nèz ki,aludnak 

Három nagytestű kutya csendben ólálkodik
Ám egy kicsi szemtelen,úgy ugat,
Mintha nem látott volna soha,a buta

Tèli a táj,kissè csupasz,ám a fű
Mèg mindig  .nő, de
Reggelente fehèrlik rajta a dèr
Ilyenkor december elejèn

 

kevelin•  2016. december 6. 10:18

emlèkeim

Nemrèg az erdők virultak

Ma már minden kopasz,sivár
Együtt jártunk akkor mi mèg
Èn ,ès a boldogság


Most álmodom,újból nyár lesz
Napom leszel,kít követek
Engedd,hogy örüljek annak
Hogy, megismertelek


Most tèl van,s átsüt a nap
Szobám homályos ablakán
Őrizlek szivemben,könyörgök
Maradj velem te csodás boldogság


Forumban megadott szavakkal irtam