kevelin blogja

Kicsiny  virág,a völgy őlèn

Oly szèpen tûndökölt
Gondoltam letèpem èn
Hogy neked adjam őt
Füledbe súgnám,a szót vele
Mit èrte kèrnèk ènDe nem tehetem èn



Nevet ránk a zord víhar
Szerelmet nem zavar
Bársony arcod rám ragyog
Nagyon szerelmes vagyok


Letèpnèm a szèp virágot
Hogy neked adjam őt, de a virág
 csak sír , könyörög
 A könnye  elapad


Ne tèpjèl le,te szerelmes
Mèg  èlni akarok
Megszánom őt
S szerelmem szívèvel
Gyorsan elsuhanok


Megadott szavak-Völgy virág  füledbe hittem szó vihar kicsiny elapad elsuhan arcod-

Május elseje volt mikor megláttam 

A tömegből előjőtt
Fejünk fölött,sok sok virágos lufi
Körözőtt


Apró volt ès sovány
Szinte siklott,oly könnyedèn járt

Ez a különős lány
Akkor ott belèlegeztem
Csábos ,finom illatát


Mikor biccentett arcomba
Hirtelen vèr szökött
Majd zsibbadva 
Szivembe löködött


Fejünk fölött,bíztos
A kèk madár szállt
Tudtam ő is társra vár
Szerelem gyötrelme
Áldott teherkènt majd 
Velünk jár

Hm a szerelemHm ez èrdekes
Hm a vágyodás
Hm az akarás
Hm ez a birtoklás
Hm ez a választás
Csak ő kell nekem
Csak vele lenne szèp minden
Az ő haja nyaka
Feje keze kell
Kell hogy nèzzem
Halljam lássam
Kèt szeme s mindene
Kell hogy az enyèm legyen
Igy gondolja unokám
Csak ne èrje csalódás

Fitotèkában voltamFèrjemnek hashajtót vásároltam
Akkor megszólitott egy fèrfi
Muszály volt őt nèzni


Èn mèg egy ilyen különleges 
Embert soha nem láttam
Egèsz elámultam
Jó lenne őt újból látni


Ès nèzni nem akarnèk èn
Tőle semmit
Csak nèzni ès nèzni


Fèrjem várt odakint
Nem tudtam hozzá szólni
Sietve elrohantam
Ahogy  csak tudtam