kevelin blogja

Mindig volt tavasz

És mindig zöldült a határ

Tarka lepkék tàncoltak

Elsasszéztak bódultan

Rigófütty az ablakban

Harangszóra megszólalt

Rég is úgy volt mint most

Kék viràgok kinyíltak

A  tavaszban virultak

A hàztetőn gólyafészek

Az emberek énekeltek

Gólyamadàr gólyamadàr

 Tekints le rànk

 hozzàl nekünk a csőrődbe

 Egy aranyos kicsibabàt 

Elsöpört màr a szélvihar

Tavasz volt újból màr 

Kikelet hozott egy kisbabàt

Kinek neve Kiss Éva

Boldog volt vele az  anyja

Kár hogy szerető édesanyàm

Nem hallja örökös hàlàm

Ülök mozdulatlan és nézek 

Mennék én de fáj ha lépek

Talán bizony szalmazsák kéne

Masszív kemény ez az utolsó remény 

Vagy egy nagy bögre tej 

Csak meginnám kortyolgatnám

Óvatosan 

Kár a tejet nem kívánom 

De ha használ nem is bánom

Ha úton van Szilveszter

Kipakoljuk a szennyest

Ha nincs úton akkor is

De azért ez más mégis

Hagyomány a vigadás

Virsi evés durrantás

Viccelődés bulizás

Év végi felfordulás

Emelem poharam

Gondolok majd rátok

 Poétos barátok

Boldog új évet kívánok

Volt egy asszony

Versben élő 

Csillagokat

 Talált 

Fent magasban

Sziporkáztak

Talány 

Hogy csinálják 

Oly ügyesen 

Erre gondolt

Mindig

Ha ma felkel

Megpróbálja  

Ezt meglesi

Hogy hogy 

Kinek tetszett 

A sok fényes 

Csillag

Nem  tagadom

Megtaláltam

Géniusuk 

Vannak

Folytatásos történet

Megizzadt a föld

Mikor a hajnali pára jött

Benne én is 

Több falba ütköző kos állat

Tévelygek a leszálló nyomásban

Ma sem lesz könnyő napom

Tegnap se volt igazán

Hajnali pára fogjuk rád 

Ne vállaljam  ám