kevelin blogja

Pánikos alkonyat íz,fele íz aromás,kaja már kèsz

Tíz harap, és egy ül, ő nő, ügyel, éhesen ír

végre kabát a menő mi eltakarja, banyahátam

 hópehely álma, mi rám szakadt, elolvadt

"Menni kéne menni kéne már" Presser dala

Kelni kéne kelni kène már saját magam 

Sürű a munka kedv sose járja  nem szólhat 

Màr bele csak egy kismadár

 csicsereg rendesen

Nincs neki rég dala, 

fals füle, és a lelke 

De éjszaka szép 

állata, egy cicus 

 mellette van, és miau

C hangon

nyívákol édesen 

Aludj el jó gazdám

Miàú

Màkos guba és hal hiàny 

Na de vàrj hol is van

Làtom a képeken azt 

kakaó is csurog velük

Leesett a kép összetört

Mint vén asszony zserbó

Vàsàrlàs előtt ha elesik

Kàposztàba hagyma kell

Annélkül semmi sem jó

Pikáns szájba toló

Ha elég füszeres

Kérek hat krémest, ma màr ennem kéne, igy szép  a vasárnap

Nézd itt van, kérj kekszet ,sőrt, végre elmék haza, bumm