Kerecsényi Éva blogja

keva526•  2016. január 18. 15:35

Mindennapi kincsünk

Ó, az idő, néha mennyire alul értékeli az ember, tudomást sem vesz róla, elnéz mellette, az utolsó sorba ülteti. Máskor csak hagyjuk magunk mellett elrohanni, engedjük, hogy kiszökjön a kezünk közül, pedig mérhetetlen nagy kincs. Nem árulják sem üzletekben, sem interneten, még ügyeskedve, feketén sem lehet hozzájutni. Lehetetlen befőttként eltenni, konzervdobozba zárni, eldugni, elrejteni, örökül hagyni, jobb napokra félretenni belőle. Viszont rettentő könnyű elpocsékolni, eltékozolni, a semmi szárnyán szélnek ereszteni. S ha már egyszer elmúlt a pillanat, azt sem visszahozni, sem visszakönyörögni, erőszakkal, szép szavakkal visszafordítani vagy megállásra kényszeríteni nem lehet. Egyet lehet, minden egyes percet megbecsülni, kihasználni, nem elvesztegetni, azokkal és azzal tölteni, ami boldogságot, megnyugvást, békességet hoz a mindennapokba, s egyensúlyt teremt az életben.

keva526•  2016. január 17. 22:14

Az élet csodája


Vannak élethelyzetek, amikről fogalmad sincs, hogy hogyan kezdődtek, arról meg főleg nem, hogy miképp végződnek. Csak egyet tudsz, hogy felesleges kérdések és válaszok nélkül, okok, miértek, ideológiák gyártása nélkül, ajándékként, szeretettel elfogadod, és megéled a lét minden egyes pillanatát, kitárod a szíved, észreveszed, értékeled és megéled a csodát. Az élet csodáját. Minden apró, finom kis rezdülését, a nap ragyogását, a szél simogatását, a mosolyokat, az öleléseket, hogy élsz és mozogsz, az egészségedet, a barátaidat, a szeretteidet, a fényt, a sötétséget, a Holdat, a csillagokat, mindent és mindenkit, aki fényével, lényével átkarol és felemel.

keva526•  2016. január 17. 22:12

Ébresztő

Atomerőműveket lehetne üzemeltetni azzal a rengeteg energiával, amelyet sokan gyűlölködésbe, mások becsmérlésébe, állandó feszültségkeltésbe, örökös elégedetlenségbe, panaszkodásba fektetnek. Jobbról, balról fröcsögnek a szitkok, utálkozások, jönnek a kéretlen jó tanácsok. Mennyien kritikusak és okosak a mások dolgában, de a tükör előtt nem sokan emelik fel a fejüket, hogy farkasszemet merjenek nézni a valósággal. Olyan könnyű a más gondja, baja felett ítélkezni, a távirányító gombja mellől fujjogni, utálkozni, ujjal mutogatni, hóhérért kiáltani. Pedig az emberek többsége gyáva. Retteg az életében bekövetkező legapróbb változásoktól is. Félelemmel tölti el minden apróság, ami kibillenti a komfortzónájából. Nem egy, nem kettő embernek megalkuvás az élete, hisz van ugyan munkája, otthona, családja, de csak kevesek kiváltsága, hogy mindezekben megtalálja a teljes lelki nyugalmat, a belső békét, az áhított boldogságot. Hány, de hány ember megy utálkozva a munkahelyére, nyeli otthon is, másutt is a békát, elfojtja rossz érzéseit, haragját. Maga alá a gyűri a mindennapok felgyülemlett feszültségét, de változtatni nem mer, még csak odébblépni sem. Az eltemetett harag, düh, elégedetlenség viszont veszélyes, akár egy alvó vulkán, mert amíg fortyog a mély, addig a felszín sincs biztonságban, és elég egy szikra, egy kisebb elmozdulás, hogy fenekestül felforduljon minden, és a kitörő láva maga alá temesse mindazt, ami az életben a legfontosabb. Emberséget, könyörületességet, megértést, segítőkészséget, szeretetet. 

keva526•  2016. január 17. 22:06

Biztos, ami biztos

Nem igazán szerencsés, ha valamit magától értetődőnek tartunk. Sem a barátságban, sem a szerelemben. Ha egy érzést, egy érzelmet, egy kapcsolatot túl biztosra veszünk, teljesen egyértelműnek tartjuk a jelenlétét, meglétét, akkor az kezd veszíteni a vitalitásából, a fontosságából, egy idő után kevesebb figyelmet kap, megkopik a varázsa, elveszíti fényét, ragyogását. Nap, mint nap kell gondozni kertünk virágait, odafigyeléssel, törődéssel, szeretettel, főleg a számunkra legértékesebbeket, legkedvesebbeket. 

keva526•  2016. január 17. 22:04

A "küszöbtől egész az eresz aljáig"

Tanulni sosincs későn. Sem elkezdeni, sem folytatni, akár újrakezdeni. Nem kényszerből, nem parancsszóra, magadért!
Diákként sok felesleges, lényegtelen dolgot is be kell, hogy fogadjon az ember, a közoktatásban ezer féle - sokszor teljesen felesleges- ismerettel bombázzák az agyunkat, de valamilyen szinten muszáj megugrani ezt a lécet is, hisz bizonyos kapu csak ebből az irányból nyílik. Kapu, amelyen túl viszont végtelen az ajtók, utak, lehetőségek száma. A kapun belül rekedni is egyfajta megoldás és lehetőség, az élet ott is folydogál tovább, de talán olyan ez, mint egy utazás. Ha nem nyomod le a kilincset, nem indulsz el, nem mersz nekivágni a világnak, sosem fogod megtudni, milyen az élet a kerítéskapun, a falu határán túl. Megszabott keretek, korlátok között, beszűkült tudattal könnyen irányíthatóvá, manipulálhatóvá válsz. Tudás nélkül vakon tapogatózol a sötétben, folyton bevered a fejed a falba, mások segítségére szorulsz, akik nem biztos, hogy épp a neked megfelelő irányba vezetnek. Ahhoz, hogy ne csak a vízpart mocsaras, nyirkos oldalát ismerd, meg kell tanulnod úszni, hogy a termékenyebb, naposabb parton is meg tudd vetni a lábad. Fogd fel egy játéknak, mintha kincset keresnél, hisz a tudás az, mérhetetlenül nagy kincs. Tanulj, legalább azt, ami érdekel, ami örömet okoz. A tudatlanság börtön, a tudás magabiztosabbá, szabaddá tesz. Akár az olvasás, felszabadítja a lelket, elvezet szebb, jobb, színesebb világok felé. Hogy TE választhass, én ne kelljen attól rettegned, hogy a maradékért (amiért még hálával is tartozol) vívott harcban nem téged választanak. Hogy az legyen a tiéd, amit szeretnél, és ne csak az, ami jut, mert másnak már úgysem kell. A tanulás örök folyamat kell, hogy legyen, "a küszöbtől egész az eresz aljáig" , a születéstől egészen a halálig. 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom