Keserű méz

Személyes
voodoo•  2012. szeptember 23. 21:35

Keserédes...


Keserű mézcsepp


A
nyelvem
keserű mézbe
rtom, hogy ha
csókollak, a keserűt
és édeset is érezd, utáld
 az egyiket, a másikat élvezd,
stolj bele újra meg újra,
hogy különös íze újra
meg újra felforralja
véred!

voodoo•  2012. szeptember 12. 19:44

A holnap emlék


Porcelán álarc

磁器マスク

 

Beszökött az ősz,
A nyár emlékeit már
Lágy eső mossa.
 
Halk lélekvihar
Fájó könnycseppeket ejt,
Szív lángját oltja.
 
Vaksötét éjben
Hófehér porcelánarc
Várja a napfényt.
 
 A ma menedék,
A tegnap keserű méz,
A holnap emlék.

voodoo•  2012. április 29. 11:29

Egész éjjel

 
Úton
 
1:39


Vezettem egész nap, és átvezettem a fél éjszakát,
láttam az út szélén őzet, és könnyűvérű nőket
egy kamionterminálban, egyikük éppen sírdogált,
láttam igazi éjszakai pillangókat is, ők a szélvédőn
végezték, pedig könnyű kalandot kerestek talán,
kérdeztem Istent, vajon mi értelme e röpke létnek,
de a hangos zene miatt nem hallottam válaszát,
jah, láttam a Holdat is, ha épp nem a köd szitált...
Elfáradtam már piszkosul, de még nyomom a gázt,
a mellettem futó tájat bámulom fáradt szemekkel,
mennem kell, és megyek, megyek... egyre tovább,
ha felkel a reggel, eltünteti a nehéz éjszaka nyomát,
a zene is segít, "I went downtown I saw Miss Brown
she had brown sugar, all over her... booga-wooga
I think I might join the fun, but I had to hit and run 
See I just can't settle down In a kinky party of town" *

 
3:12

Álmos vagyok, érzem, majd' lecsukódik a szemem,  
megrázom magam, hogy átjussak a holtpontokon,
ismerős filmkocka villan fel minden kilométeren...
Ismerem ezt a tájat, mint a tenyerem, például ott,
túl a folyón és dombokon, hegyek nőnek az égig,
és sose olvad el a hó a legmagasabb csúcsokon.  
Egy korábbi baleset miatt araszol a sor,  de most
mégsem bosszankodom a szeszélyes Sorsomon, 
zúg a reggae, a hangerőt a maximumra tolom... 
tizedszer hallgatom, és még mindig nem unom!!
Száguldok tovább, megyek, mert mennem kell, 
bámulom a szunnyadó tájat, bár veszélyes tudom,
kihajolok az ablakon, és a széllel együtt dúdolom...
"Baby baby Dance, uh, do the Reggae, oh oh  
Your young and your strong Rock all night long
Your young and your strong Rock all night long" **
  

4:42

Félúton járok, amikor Salzburgnál átlépek a határon,
ezért is imádom, persze Mozart is főnyeremény, 
tankolok, a kutasnak is tetszik az üvöltő számom, 
nekem + megakad a szemem a pénztáros lányon...
Danke Schön, Tschüß, Gute fahrt! s álmom végetér,
igaz, még visszanéztem egy kávéért (és mosolyért)... 
Új erőt önt belém, és mire megiszom, elillan az éj,
érzem, ahogy simogatja arcom a lágy hajnali fény, 
a hűvös hajnalon már vágyom az otthon melegét,
gőzölgő kávéval a kezemben, tágra nyílt szemekkel
bámulom ahogy ébred a reggel. Új nap, új remény ...
a hangerőt a maximumra tolom... zúg a reggae... 
"Nice one; that's what they say, (nice one)
But I'm leavin' you today. (nice one)
Oh, darlin', please don't pay: (nice one)
Mama say - mama say." ***

~~~~~ 
*  Bob Marley: Kinky reggae
**  Bob Marley: Dance Do the Reggae
*** Bob Marley: Kinky reggae

voodoo•  2012. március 25. 15:19

...a mágus is


Errare humanum est

(avagy a mágus is ember)
  


Komor esőfelhők gyülekeznek odakint az égen,
Szobám mélyén bábut készítek gyertyafényben,
Megszokásból dolgozom, szinte oda se nézek,
Mégis éppen a helyükre kerülnek a testrészek.
 
Amikor elkészül a bábu, lassan körbeforgatom,
Mosolygok, mert érzem, jól sikerült nagyon, 
Beleszúrom a tűmet és belém hasít a fájdalom,
Nekem fáj, mert ez a báb én magam vagyok.

Amíg arra várok, hogy kínom enyhüljön végre,
Azzal biztatom magam, hogy mindjárt vége,
És, hogy a rómaiak is tudták már kétezer éve,  
Hogy sajnos hiába vágyunk a tökéletességre.

'Errare humanum est' , így szól az antik tétel
A jelek szerint ez alól én sem vagyok kivétel,
Hiába a rutin, én is hibázok egyszer-egyszer,
És ma megtanultam, hogy a mágus is ember.

voodoo•  2012. március 20. 22:01

Elmentél


Elmentél újra



 Elmentél. Éjszaka közepén,
Álmosan, kócosan, tétován.
Hányadszor? Ki tudja már!
Talán te sem tudod pontosan,
Hogy ezúttal miért és hová.
Elszántan hajtottál el tőlem
És megálltál az út mellett,
Ahol véget értek a fények,
Zenét hallgattál hangosan,
És sírva ismertél magadra
Minden dal szövegében.
Eltelt néhány óra, elfáradtál
És hirtelen leszállt a csend,
Az egyhangú szívverésed már
Unott metronómként kalapált
És a teremtett káosz helyett
A tegnapi idillre vágyott a rend.
Új jövőd zavaros álomképe,
Mint nagy színes léggömb
Felszállt a csillagos égbe,
És újabb rossz döntésed miatt
Csak szép ígéret maradt.
Az emlékek füledbe súgták
Mi voltál és mit dobtál el újra
Egyetlen másodperc alatt,
Bekapcsoltad a mobilodat,
Hogy szipogva elmondhasd
Mennyire szégyelled magad.
Azt kérted, engedjelek el,
Hogy szabadon szállhass,
De már tudom, hogy ilyenkor
Gyorsan emelkedsz az égbe,
Utána lezuhansz a mélybe
És segítségért kiáltasz,
Én pedig, mindig szó nélkül
Indulok el érted, utánad.