kerek blogja

A FA

Felnyúlt az ég felé

Szerte ágazón

A fa

Nem látta más

Csak Te

S akkor én

Az ágon fekete varjú

Hallgatott

Hallgattam én is

Figyelve hallgatsz most Te is

Igen egy különálló világ volt

Nem hallottam hogy kár

ÖLELÉS A TÁVOLBAN

Forró csókkal

Rózsaszirommal

A NAGYMEDVE

Át, föl

S mint az íj, ha megfeszül,

Föl, s a hegyek felé

Vágynék futni én.

Át a napsütötte

Szabad földeken,

Erdőbe

Vágynék futni én.

Pattanásig arra járni,

Hol a nagymedve

Mordulva barlangban ül.

S a Nap mig elhalad

Csodálni roppant erejét,

Pattanva talpra én

Ha meglátnálak

Futni vágynék

S mégis itt vagyok.

Az év utolsó napján is Tiéd

A NAGYPAPA MINDIG BEHUNYJA MAJD

A szemét

A nagymama megcsólkolja

Ne

Kérem

Fájjon ha nem

Születésnap

Az unokám mondja ezt

De nekem hogy megtegyem

Mit terveztem

Már nehéz

De ne

Kérem

Fájjon ez

Hisz Kedves Vagy Nekünk

Drága egyetlen

Ugye így mondtad kedvesem

Emlékszem

Nagyon szeretem Kivánok.Kivánok

Hosszú életet.

Boldogat

ÁLMOK HAZÁJA

Álmok hazája;

nagy világ;

én is a részed vagyok,

az én részem is

a születés, élet és halál.

Az hogy megszülettem,

életet jelent;

hogy várhassam halálom.

Az élet néma csendet kiván,

helyette nyugalmat ád.

Nyugalmas alkotást,

születést éltet és halált

kiván.

ELMEGYEK ÉRTE

Még most

De elmegyek érte jövőre

Átúszva a Télen

A nyári napfénnyel

Elviszem hozzád az Őszi szélben

AZ ŐRÖKHÖZ

Szülőföldje ez itt

Az ott a láthatár...

Megáll néha fák alatt

Szertenéz tovább halad

Csillagok hullanak