kerek blogja
RONDA/ŐSZINTÉN (2.16)
RONDA (P84)
Tettek
Voltak
Rondaság
Volt
Meggyaláztak
Volna
Rózsa
Szálak
Összefogva
Nála
Voltak
Irigy Volt Ronda Tette Megcsúfolta
Fújj
Ronda
Hogyha
Egyet
Nem
Ad
Soha
Oda
Ronda
ŐSZINTÉN (P80)
Gondom Odaállok és
megmondom
Megszabtam Sorsom és ezzel
megkaptam
Gondom Odaállok és ezzel
leírtam
Gondom odaállok és
kimondom
Némán Összeforrtunk és ezzel
tétován
Gondom odaállok és
Hordom
EMLÉKEZET../TANULSÁG/VÁGYOM (2.15)
A csendben, ami körülvesz
A sötétben
A hidegben
A FÉNY
A melegben
A zenében
A reménység
TANULSÁG (P82)
Ahhoz hogy az életet ( és a halált)
megérthessük
Sok-sok időre ( szabad időre )
van szükséged
Nincs hát halogatni valód
VÁGYOM (P83)
néma bölcsességben, csendes tettben
élni nyugalomban, halni békében
SZERETETBEN
SZERETLEK (2.14)
SZERETLEK (P80)
Itt e kis helyen
Ezt tettem eddig is
Rút lettem
Csúf lettem
Rongyot érő
Szennyes ember lettem
Mégis mindig rád emlékezem
Csak
Vedd hát egyetlen kincsemet
Szaggatott szavú
Tépett versemet
Vedd el tőlem
Ha már én nem adhatom
Mit ér a vágy ha társra nem talál
Mit ér ha várva vár ki társra nem talál
Míg várva vár a vagy
Mit ér a vágy
Ha ennyit vár
Hisz már a társ is megtalál
Hisz ha nem vár nem társ ki megtalál
NAGYAPÁM/CIFRA NYOMORÚSÁG (2.13)
NAGYAPÁM (P76)
Segíts
Most
Szegény nagyapám
Vedd elő poros, lyukas
Kopott, szálas gatyád
Sárga fogaddal harapj
Most belém
Üvöltve ébredjek görcsökben
Szenvedve hadd öleljelek
Most segíts
Nagyapám
Fehér hajadat
Most
Bontsd ki előttem
Sovány arcodnak ráncát
Most fejtsd meg előttem
Most emelj nagyapám
Megtetted
Szegény ember
Becsületes igaz emberek királya lettél
Büszke szívvel, emelt fővel mondom
Nagyapám lettél, reszkető fehér kezedet ölelvén
CIFRA NYOMORÚSÁG (P77)
Cifraság
Lángja ég
Bennünk fénye kápráztatja
Szemünk mint előttünk az emberek
Cifra harcosai az életnek
Fáradságnak
Tompaságnak
Fásultságnak
Törődöttségnek
Kiábrándultságnak
Reménytelenségnek
Némán áldoznak erőket tisztelettel eladnak
Elveket cserélnek berélnek és büszkén mondják
Élnek és egyre több és cifrább szavakat
Használnak de arra nem gondolnak mennyit
Használhatnának egymásnak
HŐSÉG/HŰSÉG (2.12)
HŐSÉG (P72)
Mert nagy volt már a hőség
S fárasztó a bőség
Te erőt küldtél
Nyugalmat, érte semmit sem kértél
Hozzá száraz meleg lakot
Oltalmat, a kerékpárhoz lakatot
Így az esőt én belülről szárazon átélem
Veszem tollam, papírom miközben múzsámat becézem
Az erőt Neked hálásan köszönöm
Hagyom áradni bensőmben örömöm
HŰSÉG (P73)
Legyél mindig hű a
Széphez
Jóhoz
Igazhoz
Szeretethez
Tisztasághoz
A hűséghez
A hűségeshez
A baráthoz
A jóhoz
És közben mindennap
Saját magadhoz