kerek blogja
ÉletmódGYENGÉD ÖLELÉS (2.19)
GYENGÉD ÖLELÉS (P94)
Gyengéden szeretnélek
Ölelni
A víz mellett
A parton
Egy hajnalon
Mint a tenger
Hozzám simulva
Ölelnélek én is
Gyengéden
Óvva
A vízben
A víz felett
A NAP tüze
Alatt
Mindenhol
A bőr felett
És alatta
Hozzád gyengéden simulva
Mint a tenger
Mossa lábamat
Csak a
Szellő
Érintene
És a
Gondolat
Éreznéd
Csak egy
Gyengéd
Szellő
Simogat
SZERETLEK (2.14)
SZERETLEK (P80)
Itt e kis helyen
Ezt tettem eddig is
Rút lettem
Csúf lettem
Rongyot érő
Szennyes ember lettem
Mégis mindig rád emlékezem
Csak
Vedd hát egyetlen kincsemet
Szaggatott szavú
Tépett versemet
Vedd el tőlem
Ha már én nem adhatom
Mit ér a vágy ha társra nem talál
Mit ér ha várva vár ki társra nem talál
Míg várva vár a vagy
Mit ér a vágy
Ha ennyit vár
Hisz már a társ is megtalál
Hisz ha nem vár nem társ ki megtalál
NAGYAPÁM/CIFRA NYOMORÚSÁG (2.13)
NAGYAPÁM (P76)
Segíts
Most
Szegény nagyapám
Vedd elő poros, lyukas
Kopott, szálas gatyád
Sárga fogaddal harapj
Most belém
Üvöltve ébredjek görcsökben
Szenvedve hadd öleljelek
Most segíts
Nagyapám
Fehér hajadat
Most
Bontsd ki előttem
Sovány arcodnak ráncát
Most fejtsd meg előttem
Most emelj nagyapám
Megtetted
Szegény ember
Becsületes igaz emberek királya lettél
Büszke szívvel, emelt fővel mondom
Nagyapám lettél, reszkető fehér kezedet ölelvén
CIFRA NYOMORÚSÁG (P77)
Cifraság
Lángja ég
Bennünk fénye kápráztatja
Szemünk mint előttünk az emberek
Cifra harcosai az életnek
Fáradságnak
Tompaságnak
Fásultságnak
Törődöttségnek
Kiábrándultságnak
Reménytelenségnek
Némán áldoznak erőket tisztelettel eladnak
Elveket cserélnek berélnek és büszkén mondják
Élnek és egyre több és cifrább szavakat
Használnak de arra nem gondolnak mennyit
Használhatnának egymásnak
A NAGYMEDVE (1.16 P62)
A NAGYMEDVE
Át, föl
S mint az íj, ha megfeszül,
Föl, s a hegyek felé
Vágynék futni én.
Át a napsütötte
Szabad földeken,
Erdőbe
Vágynék futni én.
Pattanásig arra járni,
Hol a nagymedve
Mordulva barlangban ül.
S a Nap mig elhalad
Csodálni roppant erejét,
Pattanva talpra én
Ha meglátnálak
Futni vágynék
S mégis itt vagyok.
Az év utolsó napján is Tiéd
ELMEGYEK ÉRTE/AZ ŐRÖKHÖZ (1.13 P57/58)
ELMEGYEK ÉRTE
Még most
De elmegyek érte jövőre
Átúszva a Télen
A nyári napfénnyel
Elviszem hozzád az Őszi szélben
AZ ŐRÖKHÖZ
Szülőföldje ez itt
Az ott a láthatár...
Megáll néha fák alatt
Szertenéz tovább halad
Csillagok hullanak