Megmérgezett gondolatok

Zsó idegesen tárcsázott. Már megint! Szinte hetente kell hibát jelenteni! Mióta hozzá is beszerelték az új, üvegszálas optikai rendszert, azóta gyakorta kell hibát jelenteni. Tudta kik fognak kijönni. A megyeszékhelyre és környékére összesen 3 szerelőt biztosított a szolgáltató. Már nem volt a városban olyan ember, aki nem ismerte őket. Név szerint is. Igaz, Zsó nem értette, miért járnak kettesével hibát elhárítani, mikor oly sok a bejelentés, de most nem volt kedve rákérdezni. Örült, hogy egyáltalán ki tudott szállni az ágyból a kegyetlen izületi problémák miatt. Kávét főzött, de köszönték, nem kérték. Mivel egyértelmű volt, hogy nem Zsónál van a hiba, nekiálltak elhárítani. Azaz csak az egyik, a másik nézte  s kérdezett. Mi is a hiba? 

Szombaton elmentem hazulról, s mire hazaértem, eltűnt az a csatorna, melyért havi 300 forintot fizetek, s mellé 500 forintot az eszközhasználatért. Azért a kártyáért, amit ön csatlakoztatott múltkor a tévémbe. Minden más csatorna megvan, csak egy számmal lejebb lévő helyre került. A kütyühöz nem nyúltam, a tévén áll a por, pontosan azért, hogy lehessen látni, érintetlen. (sajátos vedekezési, bizonyítási módszer) A tévét a távirányítóval ki és bekapcsolom, azonkívül nézem, mást nem cselekszem vele. A telefonos ügyfélszolgálat utasitására a beállításoknál állítgattam. Eredmény: 41 csatornám lett a 140 helyett.

Rendben hölgyem, ez most a mi sarunk, mert az ügyfélszolgálatos.... de legközelebb 5500 forintért tudjuk beállítani. Zsó felszívta magát.

Nézze uram! Mint emlitettem, ki-be kapcsolom, és nézem. Nem szoktam hozzányúlni, sem állítgatni. Az önök cége azonban havonta több alkalommal új csatornakiosztást ejt meg, s ettől az okostévék meghülyülnek. Meg az önök ügyfelei is. Ön pontosan tudja, hány idős nyugdíjasnak és hány hozzá nem értő nőnek  érthetetlen a készülék újrahangolása.   S ebből csinálnak profitot.

Nem kell minket hívni, olyat is lehet aki 3000 forintért megcsinálja.-jött a felelet. Havonta több alkalommal? Mégis hogyan képzelik ezt? Ez ön szerint tisztességes?-kérdezte halkan Zsó.

Ja, a tisztesség!- hördült fel a szaki. Ha tudná, engem hányszor vágnak át a boltban, hányszor csap be a könyvelő, a hamburgeres, és sorolhatnám. És kit érdekel? A kutyát sem. Itt senki nem segít senkinek, senki nem foglalkozik a másikkal, csak saját magával.

És ennek így kell lennie? Nem fordítva? Mindenki mindenkiért.-szólt halkan Zsó, majd csendben becsukta az ajtót a két mosolygó szaki után.