Felháborodtam (A hülyítés magasiskolája)

Böngészgetek a neten, mint mindenki. Kiválogatom, kiket érdemes figyelemmel kísérni. Kísérni,  figyelni,és nem követni. Hogy mi a különbség? Akit követek, az jó esetben példaértékű életet él. Akit figyelek, azt azért, mert...

Pár hónapja felfigyeltem egy celebre. Celeb, de saját bevallása szerint újságíró, író. Jó kis recepteket osztott meg, szép tájakat, életpillanatokat. Aztán tegnap...

Bekapcsolom a gépet, s az ő videója fogad. Két éves szülinapját ünnepli a cicájának. Tortával. Ami nem gond, sokan családtagnak tekintik kedvenceiket. Ám ő, kócosan,  egy szál alsógatyában, úgy ahogy kikelt az ágyból, szülinapi táncot lejt a cicának. A "tánc" végén már delíriumfélében fetreng a földön, s úgy rúgkapál az ég felé a talpaival.Majd felhívást intéz követőihöz: "táncizzatok ti is a cicámnak".( szó szerint idéztem). Ekkor szakadt el nálam a cérna. Táncikázzon az a... na nem káromkodom. Igen, az épelméjű felnőtt el tudja dönteni mit néz meg a neten, s mit nem. Ám ez váratlanul, felkészületlenül ért. Egy celebnek illene tudnia  mennyire hat a média( állandó közszereplő, sok követővel) a ma emberére. S használja, kihasználja azt. Felvillant lelki szemeim elött, ahogy nők tömege vonaglik a földön táncikázva, miközben a szülinapos macska nevét skandálják. Sajnos a nagy számok törvénye alapján tuti volt, aki eleget tett a felhívásnak. Ezt hívom én szándékos butításnak. Soha többet belőled!