Emlékek

Perzsi.•  2023. szeptember 22. 17:45  •  olvasva: 176

Böngészgetek a neten. Egy csoportban egy képen tunkolt kenyér látható. Más néven mártogatós. Pörköltszaft, jó dúsan pirospaprikás. Anno én is ettem mamámnál. Igaz, ott rirkán, mert sajnos ritkán aludtam náluk, a hétvégi pörköltet pedig korán reggel tette fel főni a mama. Otthon is kaptam, de volt morgolódás miatta, mert ugye 2 gyerek, s egy szelet tunkolósnál nem álltunk meg. Nem marad leve a pörköltnek!-szólt ilyenkor anyám. Mamánál volt más csemege is, amit azóta sem igen ettem. Szalontüdő... de csak amit ő készített. Mióta ő nincs, kétszer kóstoltam, más által elkészítve. Csalódás volt mindkettő. S a sütije! A kedvenc szelet, ahogyan ő hívta. Nem a nagykönyv szerinti. Nem tudom mit tett bele, de azóta sem éreztem azt az ízt. De, tudom. Magát tette bele. S azt utánozni nem.lehet. Vagy a borsólevese, új kis zsenge zöldborsóból. A kevés, zsíron pirított vöröshagyma, kenyérre kenve.És a rántotthúsok...

Azon gondolkoztam, vajon én alkottam e olyan ételeket, amiről néha bevillanok majd az utódaimnak. Vajon emlékezni fognak a mi "kedvenc" sütinkre? A bundás-fahéjas almákra? Azt tudom, hogy a frankfurti levesemre igen. Annyiszor kérték, már -már követelték egy időben, hogy a végére megcsömörlöttek tőle. Egy életre való adagot megettek belőle. S emlékezni fognak az ecetre. Mivel én a saját levesemet, de akár egy zöldbabfőzeléket is azzal savanyítottam. De csak a saját adagomat. Azóta ők úgy mesélik, minden elrontott ételt ecettel igyekeztem feljavítani. Persze nekik ez jó poén.

Más ételekre is emlékezniük kellene, oly sokszor kérték...pl a rakottkelt, vagy a töltött burgonyát.( kivájt burgonya megtöltve fasirttal,majd kisütve)

Túrógombóc, vaníliaöntettel. Bundáspalacsinta...

Én emlékszem. Vajon ők is?


"A mi kedvencünk"

Végtelenül egyszerű, de pepecselős , sütés nélküli süti.


Tejbegríz, 3 féle ízesítéssel

-málna-citrom-csoki

Vagy

-csoki-kókusz-puncs

,de bármilyen lehet, pl mandulás is. A boltban vett ostyalapokra rákenjük a különböző ízű és színű tejbegrízeket, minden réteg  közé teszünk ostyalapot. ( jobb , ha kettőt) Az utolsó lapra saját készítésű csokibevonatot kenünk. Én csináltam karamellát, s összekevertem az olvasztott csokival. De csináltam cappucinós csokibevonatot is. Bármilyet lehet, fantázia kérdése. Egy éjszakát állt a hűtőben, másnap lehetett szeletelni. Ami nem mindig sikerült, a puha mivolta miatt, így inkább nyiszatolás lett belőle. Sokszor orrán- száján át folyt ki belőle a krém. Annál jobban fogyott. 


Ez a mi kedvenc sütink. Volt.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Perzsi.2023. szeptember 25. 20:48

@Krisztinka: Köszönöm.🙂

Krisztinka2023. szeptember 25. 19:52

@Perzsi.: de cuki💛😊

Perzsi.2023. szeptember 23. 17:41

@S.MikoAgnes: Köszönöm.

S.MikoAgnes2023. szeptember 23. 16:16

@Perzsi.:

Felemelő érzés erre és így emlékezni is. Sok-sok szeretettel!

Perzsi.2023. szeptember 23. 15:35

@S.MikoAgnes: Azt kifelejtettem, pedig akartam írni, hogy a mama rétese kiváló volt. Kiváló, mert benne volt Mama, a rétestészta, és a cseresznye, mely már-már fekete volt. Nagyszemű, a kertjükben termett. Egyszer kaptam az elmúlt években olyan cseresznyét. Sajnos 88-ban a család eladta a házat a kerttel együtt. Újabban nagyon sokszor eszembe jut, s olyan élénkek a képek, mintha ott lennék most is. Persze a káposztás rétes is első osztályú volt, meg sok más is. Kár, hogy már nincs meg semmi.

Perzsi.2023. szeptember 23. 14:44

@Mikijozsa: Szerintem is. Fontos jó pár ételhez.

Mikijozsa2023. szeptember 23. 14:41

az ecet kihagyhatatlan

Perzsi.2023. szeptember 23. 11:59

@S.MikoAgnes: Azok az ízek már csak az emlékeinkben élnek. Az fogott meg, amikor a neten olvasgattam a különböző hsz-ket, hogy minden emlékezésben benne volt a szeretet. Ritka az olyan téma, ahol nem esnek egymás torkának az emberek. Ez most ilyen volt. Igaz, az emlékek fájhatnak is, a hiánya a másiknak, mégis felemelő érzés volt olvasni.

S.MikoAgnes2023. szeptember 23. 08:53

Máig minden ételben rég eltávozott drága Édesanyám csodás ízeit keresem.
Saját tyúkból az aranyló húslevese, keze által gyúrt és hajszálvékonyra vágott cérnametélttel, a kertben termett korai zsenge borsóból, első sárgarépákból, vajpuhára fővő karalábéból frissen reszelt tésztával levese, töltött káposztája saját paradicsomlével felöntve, házi tejfeles paszulylevese, tejfeles-rizses káposztafőzeléke, rúdfasírtja közepén főtt tojásokkal és számtalan omlós süti, krémes-habos torta.....híresen jól főzött, feledhetetlen!!!!! Sajnos, nincs kinek tovább adnom.....így hozta a sorsom.

Perzsi.2023. szeptember 23. 08:26

@kevelin: Az én anyám is jól főz, talán egyszer nem sikerült egy étel, de az is csak halványan dereng. Változik az ízlésük. Amit régebben megettek, pl a körömpörkólt , amit jól csinálok, az ma már fújj nekik.

Perzsi.2023. szeptember 23. 08:23

@Krisztinka: Az unokáim nem, nagyon ritkán látom őket. De én igen az idősebbik főztjére. Kb 2 éve hozott nekem diétás levest. Egy kis játéklábosban jégkockákat.😃

kevelin2023. szeptember 22. 21:27

Értem és elgondolkodtam mégis mi az amit én olyan jól tudok, nincs nehéz dolgom mert mindent szívesen megesznek ràntott hús pörkölt fasírt töltött kàposzta a kedvencek.Süteményből zserbó stb.Anyàm föztjéről annyit hogy soha semmit nem rontott el.

Krisztinka2023. szeptember 22. 20:15

Szerintem még az unokád is fogja emlegetni, én is olyat akarok mindig mint Mama vagy Anyukám főzött a gyerekeim meg azt amit én💛😊