Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egy élet vége
Perzsi.• 2025. december 14. 12:05 • olvasva: 189
Ma reggel meghalt az édesanyám. Tudom, hogy ez egy irodalmi oldal, de talán a blog megenged pár gondolatot.
Megkapta a szurit, hármat is. Későn tudtam meg. Igaz, ha időben is tájékoztatnak, akkor sem tudtam volna lebeszélni róla. A szúrások után hirtelen kezdett el leépülni. Igaz, hogy azok nélkül is véges egy ember élete, de na!...
Erős akaratos személy volt. Naphosszat a kertjében "kapirgált". Sokszor "morgott", kész, befejezi. Nem tette. Örömét lelte a növényekben, terményekben. Szomorú volt, ha a szárazság tönretette a termést. Aztán boka törést szenvedett. Ebből még kijött, szépen felépült. Aztán szúrás, s pikk-pakk, demens lett. Sérült a rövid távú memóriája. ( az utóbbi 4-6 hétben a hosszútávú is) Dokik szerint középsúlyos volt az állapota. Aztán október 03-án combnyaktörést szenvedett. Kórház. Ebből is szépen felgyógyult, hála a gondos kórházi ápolásnak, s a saját makacsságának. Időközben kiderült, 24 órás felügyeletre lesz szüksége, ami fennakadást okozott. Havi 800 ezer-1000000 forintunk nem volt. Otthonba került. A család szétszakadt. Egy része azt hajtogatta, joga van otthon meghalni. Másik része ezt nem tagadta, csak épp eü okok miatt ez nem volt megoldható. ( 2, egészségében erősen megroggyant, maguk is ápolásra szoruló gyermeke nem tudta volna ellátni, sehogyan. Ezt az egészséges családtagok nem fogadták el. Mama végül otthonba került. ( hála sok földi angyalnak, és az univerzumnak).
Nem volt jó látni, hogy otthonban van. Akkor sem, ha maximálisan ellátták. A lelkem, lelkünk szétszakadt, akkor is, ha egyesek számára lelketleneknek tűntünk. Tegnap meglátogattam. Mindig vittem neki főtt ételt. Most épp zöldbabfőzeléket, mert legutóbb azt kívànta. 2 falatot evett belőle. A testvérem zöldborsófőzeléket vitt, pörkölttel, leturmixolva, hogy könnyebben nyelhesse le. Egy falatot evett. A koffeinmentes kávét megitta és a vizet is. ( ezek részletkérdések, mégis fontosak). Úgy láttam, gyenge, de jól van. Nem beszélt, csak bólógatott. Igen vagy nem. Beszélgettünk a nővérrel, szerinte is jól volt. Ám, mikor eljöttünk, integettem neki, ahogyan szoktam. Visszaintegetett. Ez rossz érzéssel töltött el, mert addig sosem tette. Sokan mondták, búcsúzott, hisz unokanővéremnek mondta is, engem vár. Hittem is, és kételkedtem is. Igazuk lett. Ma reggel eltávozott. Még friss a helyzet. De a hiánya benne van a levegőben.
Ui: Nekünk "szerencsénk" volt, mert lett helye egy kiváló ápolási otthonban. Neki,( anyunak) nem volt szerencséje, mert nem otthon ápolták.
Arra pedig esély sincs, ha nincs pénze a családnak, (s kevésnek van), hogy 24 órás felügyeletet biztosítsanak egy demens betegnek. Ez ma a magyar gazságügy. Nuku emberi méltóság, nuku érzelmi szint, ahogy esik, úgy puffan. ( Tisztelet s köszönet azoknak a dolgozóknak, akiknek azon túl, hogy ez a munkájuk, egyben a szívügyük is. Ők a földi angyalok.)
" Ahogyan egymással bánunk, az a hazánk."
Anyu elment. Remélem, ahol van, ott könnyebb neki.
Perzsi.2026. január 2. 08:05
@Gloren: Köszönöm szépen Tünde a soraidat. Valóban nehéz volt, s most is az. Legnehezebb anyunak volt.
Gloren2026. január 1. 19:25
@Perzsi.: Kedves Erzsike,
Amit leírtál, az pontosan mutatja, milyen terhet rak a rendszer azokra, akiknek egyszerre kell helytállniuk emberként és hozzátartozóként.
Kívánok erőt neked. Amit leírtál, abból látszik, hogy nem volt könnyű, és nem is lehetett az.
A rendszer egyszerűen nem biztosítja azt az ellátást, amire ilyen helyzetben szükség lenne.
Szeretettel: Tünde
Perzsi.2025. december 21. 16:57
@_rampampam: Köszönöm szépen!
Perzsi.2025. december 21. 16:57
@S.MikoAgnes: Részvétem Ágnes. Anyu is a " végét" járta. Már az emberi méltósága is odavolt. Mégsem merem kijelenteni, hogy jobb neki ott, ahol most van a lelke. Tele vagyok kérdésekkel, olyanokkal, amikre földi ember nem tud válaszolni.
Köszönöm a részvétet.
Perzsi.2025. december 21. 16:53
@Krisztinka: Köszönöm szépen Krisztinka!
_rampampam2025. december 21. 14:47
Sok erőt kívánok a gyászhoz!
S.MikoAgnes2025. december 21. 13:20
Fogadd őszinte részvétem, Erzsike!
Édesanyám már sok éve elvesztettem Számára megváltás volt a halál, hisz a rák hosszasan , szervről szervre emésztette fel....hiszem, hogy ott túl találkozott kicsi koromban eltávozott Édesapámmal, Ő nagyon bízott ebben.
Szeretetteli együttérzéssel: Ági
Krisztinka2025. december 21. 12:26
Édes Erzsike, szívből kívánok erőt ebben a nehéz és fájdalmas időszakban.❤
Perzsi.2025. december 16. 10:21
@turk.eva: Megértem, átérzem.
Talán idővel könnyebb lesz.
turk.eva2025. december 15. 23:40
Nekem is ilyen gondolataim vannak.
Perzsi.2025. december 15. 20:15
@turk.eva: Köszönöm kedvességedet Éva! Sokat gondolok arra, most vajon hol van? Találkozott -e a túloldalon lévő rokonokkal?
Bízom benne, hogy igen.
turk.eva2025. december 15. 14:48
Kedves Erzsi, bízom benne, hogy ők jó helyen vannak.
Sok erőt, kitartást Neked!
Perzsi.2025. december 15. 10:04
@turk.eva: Köszönöm Éva a kedves soraidat. Sajnálom ami anyukáddal történt. Csak a netről tudtam tájékozódni azokban az években. Anyu pont a mizéria kezdetén törte el a bokáját. Megműtötték, gondosan ápokták, fel is épült. Neki szerencséje volt. Látogatni nem mehettünk be a zárlat miatt. A mostani combnyaktörésből is felépült, sebe szépen gyógyult( sőt, rohamosan), tüdőgyulladást sem kapott, más gondok viszont felléptek. Szombaton délelőtt voltam bent nála, akkor úgy tűnt, viszonylag jól van, csak gyenge. Pár óra múlva elhunyt.
Perzsi.2025. december 15. 09:57
@Mikijozsa: Köszönöm.
turk.eva2025. december 15. 00:18
Kedves Erzsi, őszintén sajnálom... 😢
Egyre rosszabb a helyzet, sajnos ez nem vigasz. Sőt.. Nekem anyukám 4 éve halt meg, nem látták el, emiatt a vírus miatt.. mai napig fáj, mert esélyt sem kapott... És rengetegen nem a vírusba haltak meg, hanem kínok között, mert nem volt kedvük dolgozni. Persze a magán klinikák működtek... Ott nem féltek a vírustól... Érdekes. Ezt nem tudom megbocsátani nekik.
Egy anya halála, pláne így... Nagyon nagyon sajnálom.
Mikijozsa2025. december 15. 00:08
@Perzsi.: igen, egyetértek, fogad részvétem
Perzsi.2025. december 14. 19:50
@Mikijozsa: skarynak címezted, de gyanítom nekem akartad. Ez a világ sosem volt biztonságos, csak volt olyan éra, akik biztonságérzetet sugalltak, s sikerült nekik. Sokan azt az időszakot "sírják" vissza. Az idegrendszerünket kímélték, s talán jól is tették.
Perzsi.2025. december 14. 19:45
@skary: Köszönöm.
Törölt hozzászólás2025. december 14. 16:30
Ezt a hozzászólást a szabályzat megsértése miatt törölték a Poet moderátorai.
A törlés oka: Tilos a politizáló, szándékosan politikai álláspontot sejtető vagy firtató hozzászólások elhelyezése.
skary2025. december 14. 15:57
ámen..
Perzsi.2025. december 14. 13:52
@Mikijozsa: Köszönöm. Sok helyen olvasható, mit okoznak a szurik. A gyártó cég vallomásai, a "hatalmak" beismerései stb. Sok víz kell, hogy lefolyjon még a Dunán, mire kiderül az igazság. Talán kicsit, nagyon kicsit értek hozzá eüsként. Félinformációkból nehéz, még egy professzornak is, nemhogy nekem. Így csak az érzéseimre hallgathatok. Az érzéseket sokan alábecsülik. Pedig ősi dolog. Van akinél működik, s van akinél nem. Engem a túlnyomott, irányított propaganda mindig taszított. A belső hang az igazi.
Mikijozsa2025. december 14. 12:58
Glória. egy szóban kimondva, egyébként nem is tudom mit jelent valójában, ilyen ez oltakozás, miközben kimondják mindenhol, hogy vírusellen nincs orvosság, mégis szuriznak, elgondolkodtató ami folyik ebben a zavaros világban, isten nyugosztalja