Április 23-A könyv és a szerzői jogok világnapja

Ma van a könyv és a szerzői jogok világnapja. 

Könyvajánló: 

Valami lágy, esetleg romantikus, de mindenképpen magasztos, léleképítő könyvet illene ilyenkor ajánlani. Viszont nem csak a szép és jó a legtöbb könyv témája. A napokban került egy könyv a szemem elé. John Douglas: Mindhunter-Sorozatgyilkosok.( filmsorozat is készült belőle, sajnos ahhoz nincs hozzáférésem) Azon belül is Ed története, aki 145-ös IQ-val rendelkezik. Vajon, ha nem úgy alakul a gyermekkora, ahogyan alakult, mit érhetett volna el az eszével? Mi válthatott volna belőle?  Olvasva tetteit, rengeteg kérdés merül fel az olvasóban.

S hogy ne csak a borzalom kapjon figyelmet, itt egy másik könyv is:Kobi Yamada: Lehet

Keresgettem a minikönyvtáramban, egy könyvet, ami már csak kb  1100 db  könyvből áll. Egy évekkel ezelőtt elkezdett történet, mely azóta is vissza-visszatér a gondolataim közé. Tehát el kell olvasnom a végéig. Ez bizony nehéz produkció lesz, hiszen egyre romló szemeimmel nem könnyű olvasni. Nem is értem, miért nem gondolnak a kiadók az idősebbekre? Nem kell elektronikusan. A könyvnek illata van. Jó kézbevenni, megérinteni. Jó föléhajolni. Ha szükség van rá, elég érte nyúlni a polcra. Áramszünet esetén egy gyertya mellett is lehet olvasni. Vagy petróleumlámpa mellett. Ami ott áll a szekrény tetején. Igaz, nincs benne petróleum. Torokszorító érzés ránézni a könyveimre. Mikor a szemem romlani kezdett, akkor sem hagytam abba a vásárlást. Bíztam benne, hogy csoda történik. Történt, műtét formájában. Nem tartott sokáig, és ez részben az én hibám. Ennek következtében most rengeteg olvasatlan új és antikváriumos könyv áll a polcokon. Meglepően jó könyvek kincstárának vagyok a tulajdonosa. ( szerintem) Ma már vissza tudom magam fogni, ha nehezen is, hogy ne rendeljek új és újabb könyveket. De a szívem megszakad. Mi lesz velük, ha én nem leszek? Hova kerülnek? Esetleg meghirdethetném eladásra őket. Csak elviselni nem bírnám, mikor viszik őket...