Megújulás 2012-2013-2014
Szerintetek melyik mondat jobb?
Olyan nagy szükséged van a szeretetemre, hogy mindenre képes vagy érte, talán még arra is, hogy szeress.
Nagy szükséged van a szeretetre, sokmindenre képes vagy érte, talán még arra is, hogy szeress.
Aforizmák (Károlyfi Zsófia)
Életünk legszebb pillanatai lehet hogy nem szólnak semmiről.
Azóta mióta megláttam hibáidat, jobban szeretlek, mert tudom, hogy megmutattad magad nekem.
Hibáid megismerése engem boldoggá tesz, mert így remélhetem hogy te is elfogadod az enyémeket. Ne próbáld levetkőzni őket, mert akkor tökéletes leszel, és ki akar egy tökéletes emberrel együtt élni?
Tökéletes kapcsolat csak a hibáink megismertetésével együtt alakulhat ki.
Ne korrigálj engem, ne akarj jobbá tenni. Fogadj el ilyennek. Ha meg tudlak szeretni, úgyis jobb leszek.
Ha megváltoztam, amióta ismersz, lehet hogy miattad történt. Ha jobb lettem, azt jelenti, szeretlek. Ha rosszabb, azt hogy nem szeretsz.
Ha úgy érzed, kezdetben varázslatosabb voltam mint most, kezdjük elölről
A múlt emlékei
Madarakká váltak a múlt emlékei
Suhogó szárnyú madarak között élek,
Már nem kell vinnem a terheket,
Velem repülnek, segítenek.
Az egyik madár a Balatont hozza,
A másik a zöldeket,
amaz a virágokat,
De van mely a könnyeket...
Egy albatrosz az Óceánnal suhan,
az én óceánommal.
Hoznak dobbanó szíveket a múltból,
lágy szerető szavakat,
na és kegyetleneket
És hozzák a gonoszt is úgy ahogy van.
Belőlük építkezem
belőlük építkezem
A nagyszerű ily' egyszerű
Írhatok én ide bármit kedves
az utolsó hat sor akkor sem lesz
se szebb se jobb
se rímesebb
Egy szépen szösszent sóhaj ez nem vers
de szavakba szedve örökül lesz
szívből hozott
szédületem
Jó így megrészegülve nézni téged
együtt élni át száz meséket
Sóváran csókra venni a szád
Jó így meghökkentően boldog lenni
érintésedben elmerülni
Nem gondolni az egészet át.
Szögek arannyá válása
Éjszaka már csak a reménytelen emlék
Mi feléled és valót követelÁrnyakba a holnap új térképet rajzolMegváltás ígéret a hajnalMégse vége mégse mégse.....Megcsillan a nemes fény emléke reggelValaha ezüst volt és színaranyMit otthagyott mondván rabság megvetésselMost egy gyík szeméből köszön rávégre nevet nevet végre Nem száguld a motor...szívén táncol az tétLassul a táj és lelassul a perc tenyerébe egy zöldes futó inda hajt Lábán a bocskor nyúllá válikének és dallam felfakad