Prűd ér(i)a

Vers
Schmidt_Aladar•  2014. február 12. 11:23

Kellett Volna Lesz!!

Öledben világ nyugalma tanyázott.
Megfért ott izgalom, mely rövid álmát
ébren élte meg kezed bársonyán át,
szikrája új meg új lobbanást vágyott.

Testünket nyalta a vágymáglya lángja,
kézben font percek szöveteztek egybe,
szótlanságba fulladt a kéj duettje.
Tüdőnk pendült együtt, mint sóhaj hárfa,

rezdülése végtelenbe varázsolt.
Új napok szomjas torkaiból suttog
a Még. Álmodott jövőnk sorfalából

a Nélküled már régen összecsuklott.
Oltárunkhoz vezet a Jelen Téged,
a Lesz fogad Velünk örök hűséget.