most már fátylat borítok szabadszellemű frigyre

kékeszöld dalosmadarak fészekrakása alatt margitnak a szigetén
dús , lila nyelvek ölelkezése megtöri az öreg tölgy szemérmes öröklétét
pengess idegszálat mint lantnak húrját, és ha pattan, villogjon be jól elkattintott fénykép a tölgyről és a nyelvekről,
vond el magad magadtól, ragadj bele a mézerdőbe