Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
kollégád vagyok
karadigcsaba• 2011. november 1. 15:01
végig bedőlök
a vége pont olyan jó
minden egy lyukba
nyílik a fellegajtó
kenderparfüm
gyros, körtelé
a füleim áramszedők
a szemem relé
csak karistolom
bele mélyen a testbe
ez az iszonyú jellem
beléd van festve
és ha mind ölembe
hull az Ember
akkor egy helytálló favicc
se jut eszembe
kollégád vagyok
csak nem sarkon állok
írok temérdek
lassú szerelmes számot
csak aztán nehogy
végig bedőlj
hogy te esel a lyukba
én meg röhögök a tetőn
karadigcsaba2011. november 4. 16:32
Köszönöm.
Krubacsov_Jozef2011. november 4. 14:52
Én nem tudhatom mit gondolsz, te tudod. De akkor is jót alkottál.
karadigcsaba2011. november 3. 10:58
Ez is egy meglátás, de tulajdonképpen nem erről szól.
Krubacsov_Jozef2011. november 1. 23:15
ááá... kolleginába szerelmesnek lenni... :) Értem. Remélem van esélyed nála!
karadigcsaba2011. november 1. 20:35
Oké.
Krubacsov_Jozef2011. november 1. 15:15
Érdekes vers, még gondolkodok rajta és vissza térek. De amit írtál elgondolkodtató, ugyan akkor jól leírtad.