Szilánkok

a magyarságot ne magyarázzuk, az a jó hogy legalább magunkon tudunk röhögni

Ádám és Éva döbbenten nézték az új fügefalevél kollekciót a kirakatban, és arról álmodoztak hogy egyszer ők nem az "egyetlen" szerepét töltik be, hanem a "valakikét" .

" Az alma nem esett messze a fájától ! " - gondolták. Ha messze is esett, akkor meg beleharaptak.

szemalj vörös, égalj vörös, állam vörös, minden vörös

minden fölös, leges, mindenki ötös, lehet

Tehát történelmünk, és Lucifer által ránkszórt álom, mely létezésünk értelmetlenségének bizonyítására szolgál ?

Értem tehát Madách is ópimfüggő volt.

 Ádám és Éva, nagy halhatatlanságukban humorosan szólva halálra unták magukat, ezért tiltott gyümölcshöz nyúltak, és öntudatra ébredtek.

Ha ez bárkit is megnyugtat : én is ettem volna.

Holott a halott hófehér arcára biggyesztett mosoly elárulja hogy a sokak által emlegetett életlefolyó bűze nem is bűz hanem illat, ettől függetlenül nem lehetünk biztosak eme tényként felállitott feltevésben.
A tudat elhagy, a test megmarad, - mondjuk az tényleg büdös lesz ha nem helyezzük a megfelelő helyre - mindig is vándorolt, csak nem vettük észre. Test nincs. A tudat irányit. A tudatot nem tudod definiálni, nincs rá magyarázat. Tudományosan nem tudod megfogalmazni ezt se, mint sok minden mást se.
Most itt ez a halott elöttem, egy karnyujtásnyira talán a lelke a levegőben, de én hagyom hadd menjen, szedje a lábát ( ha van neki ) és keressen valaki mást, egy olyasvalakit aki nem a szobakonyhában fekszik a tűzhely mellett.
Ez most igy olyan mintha a lélek csak egy percre kinézett volna, hogy csak észlelje mi van kint. A heveder zárat is bezárta, hát persze kettőre, mert fő a biztonság, papucsot húzott hogy meg ne fázzon, hát kell valakinek is egy didergő lélek ?
De útközben elvesztette a kulcsot. Keresi kutatja.
Elötte halottja, és mást kell most keresni.
Hát embertársaim, igy lesz munkanélküli egy lélek.