igen.igen.

Kavicsom Vagy

Kavicsom vagy tóba doblak.
S nézem hogy merülsz, merülsz, merülsz.
Szívem kvártélyába egyszer visszakerülsz.

Csutorám vagy számhoz  veszlek.
Tartalmad göröngyök közt csúszik, csúszik, csúszik
Legbelül szorítva gyomornedvben úszik.

Mert én hüvös helyeken körutakon megyek.
Meghajolnak fák, bokrok, viskók, hegyek,
Aztán megint de mostmár nem is annyira
S ébresztőt fúr bennem a hajnal nyila.

Szamaram vagy rád is ülök.
De inkább én vagyok most  szamováradban, te meg gyanutlanul kipöfögsz.
Elillanok, kámfor vagyok, ködben szamár, eltünök.
Gyémánt vagyok örök erős.
Kristály, folyton folyvást eltörök.

Dobtalak én ugrok is.
Sztereóból dugulok, dugulok, dugulok.
Fürkészek, fürkészek most éppen hol vagyok?


Nem vagy semmi, semmi sem vagy.
Megyek még lefelé, lefelé, lefelé.
Sok a kavics, megtalálom: ezer év.