.méhalál.

sejtjeidben orgonákat érlelsz mézzé
én mészként keveredem a hajnal kenőmájas homályában

nagyapám vaskeze
apám avas meze
az én szentimentalizmusom

a méhek halála nem csak kisgyermekkorban okozott mély keserűséget
ezekben a napokban is gondolok erre mikor lelküket vajjal harapom
.
végül is ez a körforgás engem táplál
és tudat alatt nyugtat az a felismerés hogy a légycsapó tesz emberré

valamikor akkor születhettem amikor az isten szörnyű porokat inhalált 
éhhalál tapasztott lepcses gyomorszájakat

isten nem figyelt az ő királynőjükre mikor én születtem, s a szorgalomra se vetett ügyet
.
a kasokat árván hagyták
az ember túlmutatott önmagán
az akácok lassan megöregedtek
száradni kezdett a húsom
és akkor bűzölögve emelkedett közép-európa fölé

az én szentimentalizmusom
apám avas meze
nagyapám vaskeze