Balgaságunk történetei

anya-jegyeink

" Én nem tudom mi ez, 
de jó nagyon..."
tavaszi trilla görög le
a hegyoldalon
és harmatot gyöngyöz a 
hajnali köd
a vártorony kisded
felhők szűz karjai között.

Én nem tudom mi ez
de hallgatom
szívem hangszer
s mint egyazon
fából faragott ismeri ...
A dallamot már vérem lükteti.

Én nem tudom...ám te
értheted. Hagyom.
Csókod lángja ég ajkamon
s a fák... a Császy úti fák
susogják a titkot tovább 
lépteink után földre feszül a csend
hazánk otthon, családunk szerelem.