Nem
Gondolatokkiköpött megrágott éj vagyok
árnyékbukfenc kocka kő körül
papírmasé a sorban,
gyűrött indulat,
fehér mozdony a korom alatt
pásztor a sóban,
bors, mely csípni képtelen,
maró pimasz kis ijedelem
illemtelen, hógolyó a kézben
találó eltalált,
béke békája a talp alatt,
kicsattan ijedség a gangon,
hol a lelkiismerete elmaradt
piac a kofákban,
mint szó egy pofában
ha arcul csap úgy, csak
kimodatlan - de van
a vég, a vége
puszta léte
a görbe egyenese
egybevetve
https://www.youtube.com/watch?v=t9Rl8WMqejc
szilánkvirágok
Mint az árnyék, addig élnek
kint a csendtől alig férnek
félnek...
Szitál a Szél - elfelednek,
pedig, hogy szaladtam utánuk,
s kócoltam arcuk vonalát,
bőrükre borzongást suttogtam
Mégis...
mégsem, nem tudtam,
hogy felednek, törnek...
Szilánkköröket ha győznek,
sírni sehogy nem időznek.
Pedig, hogy siettem - menni, lenni,
ébredésük lélegezni - mentem...
ajtót nyitott kedvem, letepertem.
Csontsoványra fogyott szívem
eleresztem.
Hogy a nap
szélárnyékot így adhat
- majd tagadom.
atomokra hullt sóhajgyom,
majd belefér...
tavaszvirágzáskor
még minden százszorszép remél.
Yann Tiersen - Porz Goret
Ma...
Minden tegnap volt,
és ma semmi sincsen,
ködbe burkolódzik
a Jelenisten.
porcukor lebzsel
porcukor lebzsel
Tisztulhatna a szó - a szájé
hogy ne tenyereljen papírra a kéz,
tisztulhatna a jó - a szívé
s talpunk alatt az út ( ha jő)
Addig mehetek - nem tovább,
mi hátul van előttem nem halad,
minden jóban ott lakik a kétség,
szándéknak, sója, súlya nagy.
Tisztulhatna a gondolat!
(ne gondolj, erre-arra) Hagyj!
Szó teper. Meg nem felel.
Ki szabhatja ki fejünkből ha kell,
hogy megtörténtek terhe emel.
kiköpött éj lehelete
élet
Csillagokra bontott lassú mondatok
sehová sem viszlek
mégis elkopott,
mint az utcakő a sarkon
kerekké imbolyog...
s kihull a szó, a kő, az alkonyok.
Bíborba porba vonva az úton
csak lábadozz,
lám, haboz
a Minden úgy vár,
ki tudja már
mire, kire,
merre sodródik a neve:
Égre, földre
kiköpött éj lehelete,
kiszolgált időt nyög a dőre
levele.
Élni akart,
takart - vétket vetkezett,
ismeretlen maradt az érdek,
válla vont lehajtott éveket.
Az összecsukódó szenved éjeket
nem ad helyet a szenvedélyeknek.
Habár
csillagokra bontott lassú mondatok
nem nevetve fonnak hajakból dallamot.
2018.01.17.