Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Zápor
kapocsi.ancsa• 2008. szeptember 14. 21:21
Könnyü nyári záporra vágyom.
Meleg , gyengéd simogató esőre
Hideg viharban forró villámokra.
Vadul cikázó, izgalmas fényes.
Gyönyörü félelme mégis oly édes.
Gyengéd szerelemre vágyom ,
Majd vad szenvedélyre,
mindent elsöprő végtelenségre.
E kettőség felborzol bolonddá tesz.
Helyét nem találó félelmekkel teli emberré.
Ki az ki érti mire vágyom?
Ki az ki látja forró álmom?
Ki az ki érzi a vihar izgalmát?
Ki az ki ugy csokól mint a gyengédség?
Ha felkell a Nap , nálla találjon!
Az éjj fekete leple,minket betakarjon.
Nem enged el többé rabja leszek !
S nem engedem én , börtöne leszek.
narnia2008. szeptember 14. 21:36
Itt egy hasonló....
igaz régi,de ide illik
Vele
Éjszaka van,zápor
na és villámok
Testünk tűzben ég
együtt lázong
Érintés,csók,vágy és érzelem...
Repülés csoda és .....félelem
Nem akarom őt soha elengedni...
mindíg csak akarni,érezni...szeretni.
Bezárni szívem börtönébe
s kulcsát elhagyni örökre.
narnia2008. szeptember 14. 21:28
:-) nekem tetszik,akkor is ha kissé szomorkás
ismerős érzésekről írsz...Hmmm:(