talpalatnyi csend alatt/ minden marad/

kapocsi.ancsa•  2009. november 2. 06:45

mintha lenne talpalatnyi minden
egy cseppnyi keresetlen rendben
fény és árnyék lapul a léptem alatt
néhol feketül hol fényesül a "vagy"
vagy ez vagy az vár, a jövő katlan
vagy elnyel vagy felemel, láthatatlan...
épp úgy árnyék s fény lapul
formáz fordul alakul
egyszer egy, máskor másik
mikor melyik ébred...játszik,
talpalatnyi csend alatt,
fény és árnyék ott marad
s egymáson elterült létezésük
takarja tétován érkezésük
talán az árnyék most az úr,
hisz homályba feketül, simul
az elrejtet fény reszkető alakja
elbújt mögéje félős alatta,
de lehet a fény most önmaga
játszik az árnyal, csal néha,
csak szemvillanásnyit lép elő
ahogy a léptem engedő,
ennyit ad nekem néha nap,
mi talpam alatt is fényt arat
egyetlen röpke pillanat
s árnyék vetül minden marad...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2009. november 9. 06:59

Kedves Ametist, köszönöm.
:)

Ametist2009. november 8. 12:05

Fény és árnyék... a fénynek kell győzni! - gratulálok versedhez!

kapocsi.ancsa2009. november 2. 19:43

Kedves Éva, Köszönöm:)

Bene_Eva2009. november 2. 12:12

Nagyon szép!

kapocsi.ancsa2009. november 2. 11:40

Mindenkinek köszönöm.

Sanyi, fény nélkül már az árnyék sincs..
Vigyázz magadra.
Pusz

kapocsi.ancsa2009. november 2. 11:39

Barbi, köszönöm..
Én tudom az értelmét..:(

Törölt tag2009. november 2. 11:02

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2009. november 2. 10:31

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2009. november 2. 10:21

Törölt hozzászólás.

LIne2009. november 2. 09:19

Bújócskázik a fény, és árnyék, rajtunk (is) múlik, melyik van elől...
''csak szemvillanásnyit lép elő
ahogy a léptem engedő,''

szebarb2009. november 2. 08:07

Játék a szavakkal, de értelme és helye van mindnek. Gratulálok Ancsa!