szirmok repedése

kapocsi.ancsa• 2012. augusztus 17. 07:18

Üres gyönyör

beérett virág,

vázába tépett

múlandóság.

Illata semmibe veszni hagyott

bódulata elragadott napot,

magadnak akartad kelyhét

illata lélegzetét.

Most part nélkül szárad,

vázában ifjú vérszíne ragyog,

ma még bibéje porzó,

bőr-hamvas vágy-piros ajak.

Holnap s a napokra szíve fáradó,

mosolya vázaszélbe belekapaszkodó,

levele ágkeze lazábban szorít

de belsejébe nézz - még pihegő vére hamvasit.

Napra néz, majd "ablakodból" rád tekint:

„akartál, szerettél, kezedbe végy, megint"

rád-hajol, selyme szirmok repedése

ó, hogy tud simulni - tenyérbe, kézbe.

Ez a szeretés, beért remegése...

2012.08.16.

/ Virág = Nő /

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2012. augusztus 20. 23:42

Pepo,
köszi
Most nem a végét emelted ki..
érthető

mantra2012. augusztus 20. 16:26

kapocsi.ancsa2012. augusztus 20. 11:29

Ági,
Csillogó,
köszönöm

kapocsi.ancsa2012. augusztus 20. 10:34

Mantra, köszönöm

Olykor,
hmm ''desszert'' ? ja..
köszi

Törölt tag2012. augusztus 17. 19:34

Törölt hozzászólás.

pepo2012. augusztus 17. 19:20

Üres gyönyör

beérett virág,

vázába tépett

múlandóság.........

kozmazsu2012. augusztus 17. 17:02

Drága Ancsám!
Valami éteri könnyedség, gyönyörűség repedt ki a Te szirmaid selyme közül. Elvarázsoltál!
Szeretettel: Zsuzsa

csillogo2012. augusztus 17. 13:34

Ancsa - ez nagyon Nagyon szépséges!:)

starlit2012. augusztus 17. 10:46

szép:)

olykormagamis2012. augusztus 17. 09:19

mantra2012. augusztus 17. 08:23

Köszönöm, a reggeli kávém mellé ez a desszert! Gyönyörű! :)