suttogásnyi érvek

kapocsi.ancsa•  2009. december 12. 17:19

Egy csipetnyi sóhaj
valami kósza kis moraj,
halk suttogásnyi érvek
mikor tapostak belétek,
 
Pergő homoknyi való
kupacban eltűnt mi önálló,
s újratöltve peregnek
szűk száján a végzetnek.
 
Pendülő húrnyi remények,
elszakadt hangokon féltek,
tehetetlen lengtek felettem,
e sohasem hallható énekben

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2009. december 14. 10:39

Tudom...lehet törlöm, ezt is.

narnia2009. december 14. 09:54

most átérzem minden szavad

''elszakadt hangokon féltek ...''

:(

kapocsi.ancsa2009. december 13. 14:12

Icon, köszönöm, hogy olvasol.
A szótlanság, nálam is előfordul.
Ehhez pedig amit ide írtam , nem is lehet mit szólni.
Olyan mint egy életfüzet.

Törölt tag2009. december 13. 13:38

Törölt hozzászólás.

kapocsi.ancsa2009. december 13. 13:35

Eredetileg itt volt a vége..amit idéztél..
A tehetetlenség mennyi érthetetlen sort szül..tudom:(

pepo2009. december 12. 21:40

Pergő homoknyi való
kupacban eltűnt mi önálló,
s újratöltve peregnek
szűk száján a végzetnek.