Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Pillanattolvajok...
kapocsi.ancsa• 2016. április 3. 07:29
Tavaszrablók járnak a kertben,
illatot, virágot, csenni félszegen,
nyarat csempésznének helyére, csendet,
lábujjhegyen járkált, lassú percet.
S gyakorta suttognak szellek,
susogásuk gyönge árnyakon
megpihen... Mintha volna az árnyék
valami hintaágyest e reggelen.
Naponta betérek kertem illatába,
mint eltévedt idegen, mostohán.
S leülvén lassan, figyelek magamba:
Élni így lehetne, Most. ne. Várj... Állj.
Állj meg, hogyha félek,(nem szólok)
szavam lehajtott fejével bólogat,
és szemem lesütni küldi mind,
a ki nem mondható szavakat.
Bolond vagyok, mint a Nap után rohant árnyék,
mely megfogni akarja tán a fényt,
s futása oly örök, miként az enyém - elhiszem.
Tavaszrablóként mégis illatot csentem, menekszem.
2016.04.01.
https://www.youtube.com/watch?v=ZpDQJnI4OhU
32016. április 3. 21:13
Szép !!!! :)
kapocsi.ancsa2016. április 3. 19:57
Köszönöm
Törölt tag2016. április 3. 16:54
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2016. április 3. 14:18
Törölt hozzászólás.
csillogo2016. április 3. 07:58
"Bolond vagyok, mint a Nap után rohant árnyék,
mely megfogni akarja tán a fényt,
s futása oly örök, miként az enyém - elhiszem."
Tetszős nagyon!