Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
összefonódva
kapocsi.ancsa• 2012. február 27. 20:37
Mindenhol van
és sehol sincs,
egyetlen lélegzetnyi a kincs,
valami tovatűnő gondolatnyi karcolat,
mit az idő falára vésett ki elszaladt,
oda sem nézett talán
mikor nyomot hagyott a homlokzaton,
ki tudja mivel festett, karcolt, vagy rótt jelet,
mennyibe tellett neki: nem lehet,
nem tudható és nem látható
miért, kinek és mit,
csak elfutott
az a volt itt
tömböket helyezett a kerítések tetejére
falakat emelt és nem létezőeket húzott előre,
s hogy hol a kapu,
vagy van vészkijárat,
valami nyílt ajtó, valami vázlat,
netán egy térkép:
már úgy kértük legyen,
mert mint labirintus-kereszten
úgy futottunk át a rengetegen.
Cselt, irányt, jelszavat keresve
kódorogva, szeretve repesve,
cudarul kaparta már
kezünket a fal
és mégsem, mégsem látszott az a dal,
az a felvésett sehol sincs - igen
lerajzolt s feledett minket mi nincsen.
Hát túljutottunk azon, mi ott se volt
csak annak látszott s mint egy folt
eltűnt, kimosták az évszakok
s lám szél szárította rá a Napot,
mert túlélve minden láthatatlan igát,
lélek-szabad szeretések a csodák
melyek életet szerettek belénk
s mi meg csak éljük a reményt,
a mindennapi falatnyi szépeket,
finom tenyérbe vett vágy-gyöngyöket
fűzünk egymásra, egymásba
összefonódva
kapocsi.ancsa2012. március 6. 21:07
Kalitka:)
én ritkán olvasom fel...
Köszönlek
sok mosolyt:)
kalitka2012. március 2. 16:41
Én minden verset hangosan, félhangosan olvasok (beleértve a sajátjaimat is)...egészen más...szerethetőbbek és érezhetőbbek lesznek.
Ölellek. :)))
kapocsi.ancsa2012. március 1. 16:06
Köszönöm Böby
hogy olvastad
kapocsi.ancsa2012. február 28. 17:57
Köszönöm Virág a szavaid.
:)Szép napot
Szia Madárka
akkor fonhatnál nekem egy szárnyat :)
vagy hmm
Sanyi
köszönöm
a levegővétel azért kell, nem kicsit
Pusz
kapocsi.ancsa2012. február 28. 17:53
Kalitka..még csak annyit, meglep, hogy hangosan olvastad..
:)
Eliza.2012. február 28. 17:14
''finom tenyérbe vett vágy-gyöngyöket
fűzünk egymásra, egymásba
összefonódva''
Szép gondolatok!
Törölt tag2012. február 28. 16:52
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2012. február 28. 15:48
Törölt hozzászólás.
kapocsi.ancsa2012. február 28. 15:46
Köszönöm Kalitka..
:)
Törölt tag2012. február 28. 12:37
Törölt hozzászólás.
kalitka2012. február 28. 12:21
Annamari ez gyönyörű!!!!!
Éjjel már elolvastam, de nagyon fáradt voltam írni, hogy éreztem minden szavát, amint elolvastam többször hangosan. Lágyan libbennek a sorok és ráhajolva ölelnek...éppen úgy, ahogy a szerelem és a szeretve ''összefonódik''...
Ölellek!
:))
kapocsi.ancsa2012. február 28. 12:11
Bónusz Mosoly:))
az jóóó :D
Köszii:))
kapocsi.ancsa2012. február 28. 12:01
Köszönöm Sea, hogy olvasol.
Szép napot
kapocsi.ancsa2012. február 28. 12:00
Szia Skary:)
Köszönöm Emi, itt jártad:)
Törölt tag2012. február 28. 10:05
Törölt hozzászólás.
kapocsi.ancsa2012. február 28. 07:15
Kedves Attila
Ritka esetek egyike, ezt most én sem egy szuszra írtam. Nem csodálom ha érezhető benne a változás, mind a hangzásban, mind a ritmusban.
S nyugodtan szólj, hol változtatnál:)
Majd megnézem.
Köszönöm a mosolyod:)
kapocsi.ancsa2012. február 28. 07:03
Momo:)
szió
kapocsi.ancsa2012. február 28. 07:02
Köszönöm Júlika amit írtál
Igen...ölelve:)
és túllépni az idő falán
''Hosszú utunk volt, végtelen, de íme én itt állok, s Te én velem''
Nem tudom honnan jutott ez a mondat eszembe...
Üdv Néked
Törölt tag2012. február 28. 06:15
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402012. február 28. 04:30
brummos:)
skary2012. február 28. 03:16
:)
Törölt tag2012. február 27. 21:42
Törölt hozzászólás.
bomover2012. február 27. 21:40
mert túlélve minden láthatatlan igát,
lélek-szabad szeretések a csodák
melyek életet szerettek belénk
s mi meg csak éljük a reményt,
Nagyon ott van ahol lennie kell!:)
juli482012. február 27. 21:31
A mindennapi falatnyi szépeket, a vágy-gyöngyöket igazából csak kart-karba öltve, összefonódva lehet fűzögetni... Szép, nagy lélegzetű vers.
kapocsi.ancsa2012. február 27. 20:49
Köszönöm, hogy olvastad.
Szép estét
Törölt tag2012. február 27. 20:46
Törölt hozzászólás.