Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mert nagyon fáj
kapocsi.ancsa• 2009. január 23. 07:32
Szárnyaszegett angyal lépdel,
emberi mivolta éled-ébred,
meztelen talpa földet tapos
születik szíve, fáj is: már most.
Már megérintette az első kéz,
és szíve kalapált: most csak néz,
szemébe néztek, mosolyt látva
szemében ébredt az élet vágya.
Nagyon fáj..
De megérkezett az első tőr,
mi láthatatlan: szívben öl.
Kezét nyújtva kiált: kérlel,
Ne legyek én ember szívvel.
Emberi lelke folyik szeméből,
kiáltás szakad fel mélyéről.
Nagyon fáj!
Legyek szél, mely testetlen,
legyek fény, mely nesztelen.
Legyek ég, mi tiszta kék.
Csak ember ne: ki élne még.
Angyal már nem, nem lehetek,
ember voltam,nem teheted.
Legyek fa, föld, fű tán madár,
csak ember ne,mert nagyon fáj.
József Attila/Hobó -- Nagyon Fáj
Szeretem ez a verset..és Hobót is..hmm
197702182009. január 23. 08:15
:(
kapocsi.ancsa2009. január 23. 07:43
áááááááá:(
Nesze nekünk ingyen tarzan üvöltés..
narnia2009. január 23. 07:37
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá áá
ezt éreztem már én is!!!!!!!!
Látod?
narnia2009. január 23. 07:36