Képzelet blogja

Szólt a Bocs - jaj, bocs-bocsánat
azt a bosszús bocskorszárat
botladoztam bozontomban
bambán balra barangoltam
barnaságom betakartam,

levelekkel, lent leltekkel
fáról földre feküdt fekhely
hempergőztem hencserén
rám ragad mint kósza rém,

ezt a balga butaságot,
bomlott őszi sokaságot,
hát nem rám ragasztotta a méz,
s most Te Drága- Tőlem félsz?

Ó bocs-bocsánat, mancsot rá
biz patakban mosom tisztává,
csak csitt csendben csobbanjon
hallhat a hal, ha hagyom..

látod lelkem..lépes mézem
halam teszem eléd szépen,
s ha lettem volna szárnyaló
egekben fent látható..

hát színes röptű, könnyed lepke
málnaszirom édes nedve,
lenne rajtam takaró
s nem a fáról hullott Pók

Póók ? jaj..mit is írtam
bocsiskolába se jártam
össze-vissza habogok
számolni se..Nem tudok..

bocs bocsánat..százszor is
ugye ..azért, szeretsz így is..
bambán bután botladozva
bolondságot eldadogva..

/unaloműző / :) Ma egy párszor mondtam bocs..:) ezért lett../

zörej,kecses,komp, enyhe,manna,hangyaboly,hallatszik.


Halk zörej iszkol a fűben
apró lábakon , tüllben
illegeti magát a hangya
talán engem békén hagy ma,

megy a hangyabolyba a drága
vízcsepp dísz a koronája
tócsán túl van most a zene
rápattan egy levél szélibe,

s azon utazik mint egy kompon
vidáman dúdolva lesi a túlparton,
egy hangya boy... s ez tök komoly
nem aféle kósza moly ..
aki a ruhákat rágja,
maradjon csak magába

S az enyhe szellő fújja egyre
parthoz közel leng a tüllje,
kecsesen lép ki a fűre
a ruháját meg ne gyűrje,

s táncba fordulnak a lábak
mannákat kínálnak a tálak,
s a szomjazok a fűhöz lépve
harmattal koccintanak..: fényre..

Ajtót nyitott a nap az éjen
a hajnal beszökött a résen
majd teret engedett a napnak
új életet adott a holnapnak..

lassan terült el a fény
egy két éji tünemény
még a homályból leste,
nem jön vissza az este?

majd batyuját fogta a csoró
az éjjeli álomlopó
osont a fák között lopta a vágyat
amit az este álmodók láttak..

szín, tündöklő, kerítés, paletta, ház, szellő-lány, kép, felhő, rénszarvas, út

 Lopott színek

Színben fűrdő szürkeség
tündöklése ébred még
kerítésen túlról kíált
festő kezében a virág
Paletádról színt ha lopnék
házad előtt virágoznék
szellő-lánynak haja dísze
lehetnék ha keze tűzne,
festhetnél egy képet róla
felhő szállna a magasba
szélén ülne felhő-lánya
rénszarvast így lesne:hátha
fák mögül ha előlépne
útat mutatna a fénybe,
s élhetnének színben végre
szép lenne a mese vége

virág, édesség, fűszál, napsütés, tenger, akusztika, Hold, farönk, kedves, csók

 Szerelem igézet

Illatos vad mezőn tavaszi édesség
virágok között a fűszál is nemes még
napsütés öltöztet meztelen hajnalon
hűs tenger fodrában fürdik a hajadon.
Könnyű dallam hulláma tengerrel vetekszik
akusztikus hangja őszintén hallatszik
Holdtündér alakja habokon táncol
ajkán a mosolygás varázslást dalol
Erdei farönkön a manók zenélnek
a tenger homokján szerelem: igézet.
Kedvesét csókolja forrón a hajadon
felkelő napfényben ölelő hajnalon.

 Jamie Winchester. Hide and Seek

kard, amazon,csípő,parlag,sekély,fű,romlás,lián,tör,lélegzet

Kardot ragadott a vad amazon,
a sekély folyóba gázoltan, fon
s a vízbe logó fűből szoknyát kötött
csípője köré csak azt kötözött
s a lélegzet elállt romlást ekképp hozott
a megtört férfiak parlagon, amott
s az amazon csak büszkén kardjával suhintva
a liánból könnyedén ostorát sodorta.
Majd terelte őket nagy mosollyal arcán
az esőerdőnek hűs párás otthonán...