Képzelet blogja

Szerelem
kapocsi.ancsa•  2008. november 9. 08:45

Tűzcseppek az esőben

Napnak könnye hullna egyre
szerelmesen néz az égbe,
érintésért sírna szíve:
nem teheti tűzben égve.

Szemedbe néz elvakít
meleg fényével simít.
Felébreszt egy kósza fény
árnyék éled-vak remény.

Forró íz egy hajnalon
napfény csók az ajkadon.
Meleg fényével ölel
hozzád bújva éri el.

Felnézel a felhős égre
esőért rogysz földre-térdre.
Tekinteted égben pihen
Napfénye fáj, sír most :igen.

Eső esik :látod könnyét
fénysugárral leírt tűzét.
Színes varázst húz az égre
szivárványként ég a légbe.

Sírhat a Nap:könnye zápor
esőben éled a mámor.
Tűzcseppek az esőben,
égi harmat ölében.

kapocsi.ancsa•  2008. szeptember 22. 20:58

Miben látlak..?

Százezer emlékben, elmult percekben.

Egy pohárban az asztalon,miböl üditöm iszom.

Egy kanálban reggel,mivel kávém kavarom.

Még Te adtad nekem ,nem tagadhatom.

Egy napfelkeltében,egy fénysugárban.

A hullo esőben,veled is eláztam.

Hallak egy dalban.Hallak egy hangban.

Érezlek a szélben,érezlek a éjjben.

Látlak a töltés oldalán,látlak az utcák végtelen hosszán.

Látlak egy versben,látlak egy festményben.

Látlak a nap minden magányos percében.

Ha mással beszélek,ha sirok,ha nevetek.

Látlak gondolatban,akkor is szenvedek.

Fényről,árnyékról,szélről,esőről,hangokról irok.

Mind megfoghatatlan.Mind elérhetetlen.

Akár csak Te nekem.Nem érhetlek el.

Orkán vigye el!Tépje darabokra!Kérném az eget..

Mégsem teszem.Mert nem tehetem...

i

kapocsi.ancsa•  2008. szeptember 15. 21:28

csak egy érzés..

 

Csókót lehelt a hajnal az éjjel ajkára.

Ezzel búcsúzott , s harmatot sírt a tájra.

Éjjel s a nappal váltakozó arca.

Sötét és fényes érzéki harca.

 A nap első sugara e harmat csókját várta.
Örömmel nézett le az ébredő tájra.
Nappal s az éjjel változó arca.
Fény és sötét érzéki harca.

 Szeretnék egymást ,ha lehetne.
Ölelnék édesen ,nevetve.
Nappal és éjjel közt a pirkadat táncol.
Messze a szürkület, az éj oly távol.

Nappal az éjt nem érheti el,
csak szeretheti ,féltő reménnyel.
Üzenetet küld az első fénysugárral.
Lesz holnap új nap , éltető vággyal.

Sötétség borult a tájra.
Elvitte a semmi szárnya.
Nincsen nappal.Nincs éjszaka.
Sir a hajnal,nincs mosolya.

Nem táncol a Nap a Holddal,
Nem remél csak sír,egy dallal.
Végtelen utakon utazik,
Nézi az ablakot,haldoklik.

Rajzolj új világot édes istenem,
Mert a régi életem többé nem kérem.
Utazik az érzés messze menekül,
zene szól fülemben,egyedül. 

Rajzoltam képeket,kezedet fogva
Szólt az Úr , álmomban suttogva.
Nem sikerült,múltad festetted.
Fogva tart még,gyenge tested.

Fel kell még a Nap.Érint még a fény.
Harmatot csókol a hajnal az éjjel ajkára.
Búcsú levélként, könnyet sír a tájra.
S egyre csak a tegnap reményét várja. 

kapocsi.ancsa•  2008. szeptember 14. 21:21

Zápor

Könnyü nyári záporra vágyom.
Meleg , gyengéd simogató esőre
Hideg viharban forró villámokra.
Vadul cikázó, izgalmas fényes.
Gyönyörü félelme mégis oly édes.
Gyengéd szerelemre vágyom ,
Majd vad szenvedélyre,
mindent elsöprő végtelenségre.
E kettőség felborzol bolonddá tesz.
Helyét nem találó félelmekkel teli emberré.
Ki az ki érti mire vágyom?
Ki az ki látja forró álmom?
Ki az ki érzi a vihar izgalmát?
Ki az ki ugy csokól mint a gyengédség?
Ha felkell a Nap , nálla találjon!
Az éjj fekete leple,minket betakarjon.
Nem enged el többé rabja leszek !
S nem engedem én , börtöne leszek.

kapocsi.ancsa•  2008. augusztus 22. 19:16

Ha sir a szél..

Zene szól a szélben ,táncolj ,gyere

érezd,ahogy lépted lágyan száll már

Mint a szellő ,érezd a fényt.Érezd már

sirva nevet a szél. Fájon borzolt

reményt él.Kéri létét , kéri életét.

Nem kap csókot ,nem kap érintést

Szomját nem olthatja, csak örökké szállhat.

Körbejárhat eget s földet.

Láthat mély érzéseket,

de nem érezhet gyönyörhegyet. 

S ha már kínja öli ,

haragja tombol ,fájdalma kavarja.

Viharként sodorja. Át a világon.

Tombol és sikolt...félnél , ne tedd.

Csak sir kicsit ,aztán elmegy

Elhullajtja égi könnyét, siratva az élet ízét.

Majd látja!Fáj az másnak

ha érez ,ha kínozza vágya.

Megnyugodva szellőként simogat ,

már nem sir sohajként cirogat.

Átérzi bánatod , fájó kínod , holnapod.

Könnyét felszáritja a Nap.

Hidegét elűzve új reményt ad!

 

 

 
1...242526