Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Felhangolva..
kapocsi.ancsa• 2010. augusztus 30. 16:51
szótlan csendeket szül a gondolat
ismeretlen járt utakat,
reám simította mozdulatát
ez a volt van világ - kiált,
körbeölelt láthatatlan
rajtam bennem mozdulatlan
mégis táncol legbelül
hiányod ring, rámfeszül...
s én tenyerébe hajtom arcomat
emlékigézet reszketi hangomat,
s a lecsukott szemeit ha nézem
miként arcod kezemmel megéltem
az elkortyolt napokat iszom újra
szótlan csendeket felhangolva..
kapocsi.ancsa2010. szeptember 1. 06:27
Kedves Vitorla,
köszönöm:)
Szép napot.
kapocsi.ancsa2010. szeptember 1. 06:24
Koboldka:)
Köszönöm, hogy olvastad.
Ilyen is lehet a hiány...
Pusz
Törölt tag2010. augusztus 31. 22:29
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2010. augusztus 31. 19:08
Törölt hozzászólás.
kapocsi.ancsa2010. augusztus 31. 19:04
Köszönlek Kedves Memento.
Törölt tag2010. augusztus 31. 09:49
Törölt hozzászólás.
kapocsi.ancsa2010. augusztus 31. 09:47
Köszönöm Pepo, hogy itt jártál.
Szia.
pepo2010. augusztus 30. 20:39
s én tenyerébe hajtom arcomat
emlékigézet reszketi hangomat,
kapocsi.ancsa2010. augusztus 30. 19:27
Köszönöm, hogy olvastátok.
kalitka2010. augusztus 30. 18:47
''az elkortyolt napokat iszom újra
szótlan csendeket felhangolva..''
Becsukott szemünkön át újra eleven és valós minden...így is akarjuk újra és újra átélni az elmúlt boldog pillanatokat...
Nagyon szép lett!
mezeimarianna2010. augusztus 30. 18:08
Valami hasonlót érzek,szép lett:(