Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
egy pillanat alatt
kapocsi.ancsa• 2021. október 15. 06:55 • olvasva: 169
messze voltál, messze, messze,
rád-ült Isten lehelete,
könnyt fakasztott lám a fákról,
csepeg az ég, ágról, bogról,
levélgyöngyök énekelnek,
egymásról rád megérkeznek,
lehűlt hajnal fút a szádon,
megmarad a szempilládon,
köd könnyek mint furcsa álom,
felidézett régi lábnyom,
nyomot hagyva mind eltűnik,
minden ami megérkezik
csillogo2022. április 7. 21:44
ha valami, valaki eltűnik az életünkből, lezárul egy korszak, siratjuk a hiányt, inkább magunkat... ez a "körforgás" barátkozni kell vele, hogy a nyom ne fájjon...
érdekes, szépen megírtad!
Cs-Janos2022. január 21. 01:32
A vége mindent mondó..Látom tovább szaladtak az évekkel a betűk és nem hagytad abba az írást. Ne is!
üdvözöllek én is Téged! És ne haragudj, hogy itt írok, de azt a bejegyzésem töröltem már ahova írtál.
Katkamano2021. október 19. 11:25
Szeretem😘
skary2021. október 15. 07:11
husss...elrepül
liketorn2021. október 15. 07:08
Egyszerűen szuper!