Nyomtalan versek

kapocsi.ancsa•  2016. szeptember 13. 12:06

A fórumból áthozott szavak:
érik, néha, szimatol, köszönöm, máris, vége, kunkori, dudorászik, feldereng, reméli

Nyomtalan versek

Megérik az idő bennem,
leszüretel az élet,
néha köszönöm, néha nem,
ezt a kunkori kis véget,

de máris szimatol a múlt,
a tegnap, az iménti pillanat:
Feldereng-e még majd belül,
vagy csak fekete lyuk marad...

Mellkas hegyén, némi kényszer
reméli megmaradásomat,
dudorászik olykor halkan
egy kis térdre hullt alak.

Falát a hátnak támasztaná:
Köszönöm mégis - a lapokat,
néha éretten téptem össze,
máskor máris - s nyoma sem marad.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2016. szeptember 14. 19:35

Tényleg szép

Törölt tag2016. szeptember 14. 16:14

Törölt hozzászólás.

petruchio2016. szeptember 14. 08:00

hát kérem...ez igen...tudtál költészetet vinni egy ilyen kötött feladatba is...gratulálok

kapocsi.ancsa2016. szeptember 14. 07:18

@Bugatti350:
Kedves István
Köszönöm neked, hogy itt jártál.
Öröm :)

kapocsi.ancsa2016. szeptember 14. 07:17

@skary: :D
igen
Bár magamtól tuti nem jutna eszembe ilyen szót versbe írni, max mesébe
lehet azt is írni kellene belőle

skary2016. szeptember 14. 06:26

hihi azt a kunkori kis véget? :)

Zerge2016. szeptember 13. 21:01

tetszik! :)

csillogo2016. szeptember 13. 20:41

"Köszönöm mégis..."
Nagyon jó lett Ancsám!
Grt.

Bugatti3502016. szeptember 13. 15:07

egy kis térdre hullt alak.

...aki nagyszerű versedhez gratulál....! :)
Szeretettel:István