Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nyomtalan versek
kapocsi.ancsa 2016. szeptember 13. 12:06
A fórumból áthozott szavak:
érik, néha, szimatol, köszönöm, máris, vége, kunkori, dudorászik, feldereng, reméli
Nyomtalan versek
Megérik az idő bennem,
leszüretel az élet,
néha köszönöm, néha nem,
ezt a kunkori kis véget,
de máris szimatol a múlt,
a tegnap, az iménti pillanat:
Feldereng-e még majd belül,
vagy csak fekete lyuk marad...
Mellkas hegyén, némi kényszer
reméli megmaradásomat,
dudorászik olykor halkan
egy kis térdre hullt alak.
Falát a hátnak támasztaná:
Köszönöm mégis - a lapokat,
néha éretten téptem össze,
máskor máris - s nyoma sem marad.
Mikijozsa2016. szeptember 14. 19:35
Tényleg szép
Törölt tag2016. szeptember 14. 16:14
Törölt hozzászólás.
petruchio2016. szeptember 14. 08:00
hát kérem...ez igen...tudtál költészetet vinni egy ilyen kötött feladatba is...gratulálok
kapocsi.ancsa2016. szeptember 14. 07:18
@Bugatti350:
Kedves István
Köszönöm neked, hogy itt jártál.
Öröm :)
kapocsi.ancsa2016. szeptember 14. 07:17
@skary: :D
igen
Bár magamtól tuti nem jutna eszembe ilyen szót versbe írni, max mesébe
lehet azt is írni kellene belőle
skary2016. szeptember 14. 06:26
hihi azt a kunkori kis véget? :)
Zerge2016. szeptember 13. 21:01
tetszik! :)
csillogo2016. szeptember 13. 20:41
"Köszönöm mégis..."
Nagyon jó lett Ancsám!
Grt.
Bugatti3502016. szeptember 13. 15:07
egy kis térdre hullt alak.
...aki nagyszerű versedhez gratulál....! :)
Szeretettel:István