Négysorosok

kapocsi.ancsa• 2019. október 5. 17:59

Szirmot bontogat az éjjel, ágyat fodroz a sötét,

viharmagból lesz az a csend is, egyszer még talán ideér,

kibogoz magából a szó már, terhem viselni rest lehet,

lustán nyúlhatnék utána, nem fáj, messze legyintem elereszt.

Mennyi hang most elsimul.

Lám a fának könnye hull.

Megágyaz a gondolat:

Tenyerem titkot tartogat

Kastély helyett kuckó

kuckó helyett árok,

Semmi tükrén állok,

halkan kiabálok.

Majd úgy futok, ahogyan az ősz,

levelek közé bújva lábad elé,

kezeid közöd színesülök lánggá:

Meleget adó nyáremlék ég.

Esélyt adtam a lehetetlenek,

nem mondanám, hogy nem nevetett meg,

karjait mellkasán keresztbe fonta,

majd fityiszt mutatva popóját rázta.

Ma édes habkönnyű cukormaszlag

hihetőség fikszírozom,

szememben kétely - vitáz a mézzel,

egyik sem nyer - be szép a nap.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2019. október 14. 21:33

@Steel: Több nap egy egy gondolata
jobb és morcosabb :)

@miriam:
Örülök, hogy látlak :)
Legyen szép napod, estéd

kapocsi.ancsa2019. október 14. 21:32

@Soultribe: Szia :)
Jó lenne a valóságban is újra rajzolni, de még nem ért meg rá az idő.
Viszont ölelés :)

kapocsi.ancsa2019. október 14. 21:31

@Törölt tag:
Elnézést a kései válaszért :)
De köszönöm szépen

Steel2019. október 6. 20:39

Egyben is külön is kerek szép...

miriam2019. október 6. 15:07

Mindegyik nagyon jó! Tetszettek❤❤

Soultribe2019. október 6. 11:12

Ja de jók, de szépek, Te Annamari. Szavakkal rajzolt képek!

Ölelések!

Törölt tag2019. október 6. 10:11

Törölt hozzászólás.