légtérrabok...

kapocsi.ancsa•  2017. május 2. 12:54

Kibújnék magamból, hogy rám találjak
otthagyott gyermek s otthagyott vágyak,
sült szavak üstökén megpörkölt álom
felgyűrődhetett egy délutánon.

Megégett fényképek feketült szélén
felperdült pernyés lélekrészén
elporló látásom nem lát túl elfogy
mint szűkülő folyosón légtérrabok

úgy futunk iszkolva, meg-megiramodva
kezünk a falhoz ér s ijedten ránt vissza
magunkhoz térítve térül, terül idő
s szétfolyva eltűnik az Esély - Felhő.

Adj esőt, kimosót. Vizet, hű nedvet
fizetek hittel mi felnevelhet,
engem vagy téged, vagy őt is társnak
becsületkincsnek és igazságnak...

2017.04.10.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

merleg662017. május 2. 22:32

Adj esőt, kimosót. Vizet, hű nedvet
fizetek hittel mi felnevelhet,
engem vagy téged, vagy őt is társnak
becsületkincsnek és igazságnak...

Nagyon jó! Szeretettel gratulálok.