kötélhálótánc

kapocsi.ancsa2016. november 30. 07:00

Kedves @Rozella:
igen, talán
időnként az ember tudja

szép napot

Rozella2016. november 28. 14:32

..ezt emelném ki, ami a kötéltáncból megfogott... a kifeszített hálót ki-ki maga tudja hová kellene...

Bolyhosan bohókás szöszölő sapkáján
hintáztatja bojtját a magány,
észreveszi néha, társsal sem egyszerű
vállon veregetve fejét ránk hajtja ő.

kapocsi.ancsa2016. november 28. 11:58

@Pera76:
Szia Pera

Igen a félelmet többen, és jobban ismerjük mint a gyűlöletet.
Azt hiszem az utóbbit csak egyszer éreztem. elég is volt annak keserűsége.
A félelem tartósabb, megbújik minden mögött és mint írod, a tapasztalat csak bővíti azt. Egy idő után már minden arra építkezik és a bizalmatlanságra.
Ennek kettősségét viszont elég nehéz áthidalni, de nem lehetetlen, csak beszélni kell róla!! s mint a ködöt úgy el is lehet oszlatni.

A fekete pöttyről nekem inkább a lehúzás jut eszembe, mint valami ami húz magába :)
A kedvenc tesztem, az, ha tudni akarod ki hol áll az érzéseiden belül,
képzelj el egy teljesen üres szobát aminek a közepére leülsz.
Nincs bent semmi csak te... majd képzelj oda egy személyt, akárkit
akit szeretsz, vagy akár azt is akit nem, a lényeg, csak hogy egy személy
Látni fogod, hol áll hozzád. Viccen kívül, még akár a hideg és meleg is érezhető. Sőt a fény is :) vagy akár az, hogy egyáltalán bent van e a szobában vagy kint reked.

Puszi

kapocsi.ancsa2016. november 28. 11:30

@Zsuzsa0302: @okeanus:

Köszönöm, hogy olvastátok :)

Kedves István @Bugatti350:
Igen, mint a pókháló
gyenge és erős egyszerre, a maga nemében.
s kellően kuszává pedig mi magunk tesszük, pedig lehet nem is olyan bonyolult.

Pera762016. november 28. 10:10

Tanultam egy érdekességet: Van egy fehér lap, közepén egy fekete pöttyel. Ha megkérded az embereket, mit látnak a papírlapon, szinte kivétel nélkül a fekete pöttyöt veszik észre. (Én épp a fehérséget láttam, :)) tehát még menthető vagyok.) Ez a baj az élettel is, meglátjuk startból a fekete pöttyöt, a rosszat, a hibát - az emberekben, a környezetben, a társadalomban, a világban - de körben a fehérséget nem... pedig ott van.

Pera762016. november 28. 10:06

"csak a tétlenség lenne az egyetlen hiba,
a mozdulatlanság hiábavalósága." - Úgy, úgy.
Tetszenek a rétmagvak, a kihajtható szavak, meg úgy a gondolatok, ahogy összefűzted...
Egyik oktatóm kérdezte tőlem, hogy a szeretet ellentétje mi, azt mondtam, a gyűlölet. Hát felvilágosított, hogy nem, hanem a félelem...
És elkezdtem gondolkozni, megérteni próbáltam ezt az egyszerű tényt.
Igen, a félelem, a megnemértéstől, a veszteségtől, a kudarctól, a sikertelenségtől, a hiábavalóság érzetétől, másmitől, mert már annyi negatívságot összecsomagoltunk a batyunkba, hogy helye sincs jobbnak. Ezt fogyasszuk, ilyen tapasztalatokat gyűjtöttünk, erre kódoljuk magunk, hogy ugyan minek... Pedig lehet(ne)...

okeanus2016. november 28. 09:03

"Bolyhosan bohókás szöszölő sapkáján
hintáztatja bojtját a magány,"

ez nagyon tetszik, több, mint jó, a legjobb..

Bugatti3502016. november 28. 08:51

...még olvasnom kell egy párszor, miközben arra gondolok, hogy mit gondol egy pók, amikor lóg a saját maga által készített fonalán....az ember, nem tud így élni sem sokáig... tobzódnak még a kérdések is, de választ nehezen kapok... Szép vers!

Zsuzsa03022016. november 28. 08:25

Nagyon szép vers, tetszett!!