körforgás

kapocsi.ancsa•  2016. március 13. 17:20


csak téged tükrözlek, mint tenger a csillagot,
háborgás előtt is, csorbák a csontmagok,
szállingózik a szél, hűs magányszelence,
belefújok az égbolt éji közepébe
 
csillagport szitálok, alkonymagvak alatt,
hogy elnyelj mint horizont, én magamra hagytalak,
csendet háborítok, estvihar fényeit,
míg elnyugszik a sötét, s tenger lesz megint
 
hogy téged tükrözzelek, csak önmagam feledve,
elsimított tengeröl ölelhetetlen keble,
majd fel-felhullámzik, ahogy lélegzem, nem alszom,
viharport fakasztok, elfújom, szalajtom...


https://www.youtube.com/watch?v=Jqps9ZdMxs0

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2016. március 23. 04:35

Köszönöm :)

Törölt tag2016. március 14. 19:48

Törölt hozzászólás.

BakosErika2016. március 14. 15:07

míg elnyugszik a sötét, s tenger lesz megint
hogy téged tükrözzelek, csak önmagam feledve...

Nagyon szép vers, Ancsa.
Gratulálok.

petruchio2016. március 14. 07:50

gyönyörű

kapocsi.ancsa2016. március 14. 06:58

ez a zene
https://www.youtube.com/watch?v=Jqps9ZdMxs0

szép napot, és köszönöm...

Bugatti3502016. március 13. 17:28

....kellemesen andalítók soraid! .) A zene is az, feltéve, hogy ha jóra kattintottam...:)) Különösen torzított férfihang ! :)) Tetszett!