Jeltelen rejtjelek
Véleménykoccintócukor
tábortalan vagyok
se jobbra se balrakakaszóra nem kelekcsak a murva, mi durva,hogy barátom- barátomjárom a kertem,s most mellettem ül és sommersbytszürcsölünk ketten, bíz senkinek nem inge,kinek is érdeke,kifordult szóközök körénk van terelve,dedóba nem megyünk,kívülről ül kezünk,ki kivel beszél,menjél már pincér nem szabok, nem varroksem szálat, sem ruhát,nem állok, nem ülök,festek csak hintát,s kerámiát vázahibát,porhintés sincs,diannás kincs na igyunk ha nincs bor,egy szem koccintócukor,ma még belefér.Vetítések látszatok
Vetítések látszatok
arcok, szabott állapot
fű alatti hajtott lárma
suttogóra fordult bába,
megszült megannyi szűk helyet
megszüntet időt s teret
tipor, toporzékol de mégse
nem ér a "zöld tetejére",
túlnőné mindet, sikoltva suttogva
háttérbe hajolva, zabola szoba
zúg, butít harcol és hízeleg
nevet, majd szúr, arcokba jelet
majd bújdokol lapít, de hátulról nem kímél
szorítás nyakon - gombóc színtér.
Színpad, á, üres színpad,
semmi, de semmi nem marad
csak gyom, a nyomok és hegek
a látott és elvérzett jelenetek
de túlél, ha akar, mondom! ha akar
az elsétált "néző" és szemet sem takar,
csak nem néz és nem fél
hisz nem old meg semmit
csak kívülre állítja
gondolatait.
zenezivatar
rád borult a tespedt vánkos
kicsit sáros lettél már- bocs
forgácsolódott a csoda
sósan furcsa óda volna,
nem baj, zenezivatar
majd elmossa ezt hamar
s mosolyt hintázik a pázsiton
a tavaszi ágyikón...